Beck András
Beck András (Alsógöd, 1911. jan. 13. – Párizs mellett, 1985. dec. 13.): szobrász, Kossuth-díjas (1949), Munkácsy-díjas (1950). Beck Ö. Fülöp szobrászművész fia, Beck Judit festőművész bátyja. Kezdetben édesapja mellett végzett művészeti tanulmányokat, majd három évig a Képzoművészeti Főisk.-a Kisfaludi Strobl Zsigmond növendéke volt. Ezt követően tanulmányúton járt Németo.-ban. Korai műveivel a Tamás Galéria kiállításain szerepelt. 1934-ben sikerrel mutatkozott be a Szinyei-fiatalok Nemzeti Szalonban megrendezett Tavaszi Tárlatán. 1937-ben a KÚT-tárlaton-szintén a Nemzeti Szalonban-érzékenyen megmintázott „szalontai fiú” – (Munkás) szobrával nagydíjat nyert. Újabb műveivel 1943-ban ugyancsak a Nemzeti Szalonban, majd 1947-ben a Székesfehérvárott megrendezett „Képzőművészetünk a felszabadulás óta” c. kiállításon szerepelt. 1948-ban londoni és berlini m. kiállításon vett részt műveivel. 1947-ben a Magy. Művészek Szabad Szervezetének főtitkára; ebben az évben Párizsban is járt. Ő volt a megalapítója a Derkovits Művészkollégiumnak, s 1948-ban a Képzőművészeti Főisk. tanárává nevezték ki. Az 1930-as évek végétől főként szimbolikus-expresszionista bronz kisplasztikákat, a negyvenes években kitűnő karakterérzékkel portrékat (pl. Fischer Annie) és expresszív plaketteket, érméket készített (Bartók-, Móricz-plakett; Tóth Árpád-, Thomas Mann-érem stb.). A negyvenes évek végétől köztéri alkotásokkal bízták meg, s pályázatokra kérték fel. Jelentős köztéri munkája a Szabad Nép Sajtószékház domborműve (Mikus Sándorral és Kerényi Jenővel, Bp., 1949); József Attila-szobra (1949) a XIII. ker.-i József Attila Művelődési Ház előtt áll. Az Olvasó munkás (1950) Csepelen; a Népstadionban az Ifjúság útján a Természetjárók három alakos szoborcsoportja (1956); Bartók Béla mellszobra (1955) a városligeti művészsétányon; Bartók szobra (1955) a Zeneművészeti Főisk.-a található. Kiállítása 1955-ben volt a Fényes Adolf Teremben, Kisfaludi Strobl Zsigmonddal közösen. 1956-ban Párizsban telepedett le. Itt 1963-ban a Galerie Lembert állította ki műveit, többnyire nonfiguratív, a lírai absztrakció körébe tartozó bronz kisplasztikáit. Ennek az időszaknak jellegzetes művei: Menekülők (1967); Tánc (1969). Utolsó kiállítása 1980-ban a párizsi Pénzverde épületében volt (a pénzverdében dolgozott), Bp.-en pedig 1982-ben a külföldön élő művészek Tisztelet a Szülőföldnek c., a Műcsarnokban megrendezett tárlatán mutatták be Menekülők c. munkáját. Autóbaleset következtében húnyt el. Műveinek nagy része a bajai múz.-hoz, érméi, plakettjei pedig az MNG tulajdonába kerültek. Egyik korai munkáj a, Dési Huber István-plakettje a IX. ker. Ipar u. 11. sz. ház falát díszíti. 1987-ben a pápai Városi Galéria rendezte meg emlékkiállítását. – Irod. Major Máté: B. A. (Művészet, 1985. 4. sz.); EmberMária: B. A. halálára (Magy. Nemzet, 1985. dec. 14.); Széll Jenő: In memoriam B. A. (Élet és Irod., 1986. 3. sz.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
