Batthyány Kázmér, gróf
Batthyány Kázmér, gróf (1807. jún. 4.. – Párizs, 1854. júl. 12.): nagybirtokos, reformpolitikus, külügyminiszter. Ifjú korában Ny-európai utazásai során nagy hatással voltak rá kora liberális nézetei. Csak hazatérése után tanult meg magyarul; az 1839- 40-i ogy.-en már a főrendi táblai ellenzék egyik jelentős tagja. Ekkortájt Bezerédj Istvánt követően az elsők között, ő és bátyja, Gusztáv (1803-83; 1870-től hg.), több falujukkal örökváltság-szerződést kötöttek; ... birtokain óvodákat, iskolákat állított, családjának jórészt nagyatyja, ~ Tódor által gyűjtött rohonci könyvtárát az MTAnak adományozta. Bátyjával és Károlyi Lajos gróffal Rohoncon gazdasági tanintézetet alapított. Az 1843-44-i ogy.-en radikális nézeteivel tűnt ki. 1844-ben elnöke lett a Kossuth agitációjára megalakult Védegyletnek, amelynek Kossuth volt az ig.-ja. A Magy. Gazdasági Egyesületnél pályázatot hirdetett a mezőgazdasági viszonyok átalakítását elősegítő tanulmányokra. Jó barátságban volt Teleki Lászlóval, Vörösmartyval, akinek évdíjat juttatott. 1848. ápr. 22-étől Baranya vm. főispánja, utóbb kormánybiztosa volt, majd önkéntesként részt vett Szenttamás ostromában. 1848 őszén Mohácson népfelkelést szervezett és a Dráva -Duna szögét megtisztította Jelačić csapataitól. 1849. febr. 12-én a Kiskunság Szeged, Szabadka és Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosa lett; e minőségében részt vett a szőregszentiványi csatában (márc. 22.). 1849. máj. 2-ától aug. 11-éig a Szemere-kormány külügyminisztere s ideiglenesen az ipar-, kereskedelem- és földművelésügyi tárca vezetője. Világos után követte Kossuthot Vidinbe, Sumlába, végül Kiutahiába, honnan 1851 szept.-ében Párizsba költözött. Az emigrációban Kossuthtal való viszonya megromlott; párizsi éveiben emlékiratokat írt, amelyek csak töredékesen ismeretesek. – Irod. Tóth Lőrinc: Gr. B. K. és emlékiratai (Bpesti Szle, 1893, 74-75. sz.); Horváth Jenő: Gr. B. K. és emlékiratai (Bpesti Szle, 1932, 228. sz.); Spira György: A magyar forradalom 1848-49-ben (Bp., 1959). – Szi. Vörösmarty Mihály három verse: A száműzött; Az ember élete; Emléksorok egy sírkőre.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
