Bányász Tibor
Bányász Tibor (Sárospatak, 1927. máj. 8. – Bp., 1987. máj. 26.): orvos, belgyógyász, diabetológus. Isk.-it Sárospatakon végezte. 1944-ben szüleivel együtt koncentrációs táborba, Dachauba deportálták, majd őt Auschwitzba szállították. 1945-ben nyerte vissza szabadságát. Érettségi után 1946–1951 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegy. Orvostudományi Karát végezte el. A II. évfolyamtól kezdve az Élettani Intézet, majd a Kórélettani Intézet demonstrátora volt. 1952-ben Bp.-re költözött és kezdetben a tuberkulózis patológiájával foglalkozott. Az MTA Orvosi Osztályán dolgozott. Klinikai működése 1956-ban indult. A Péterffy Sándor utcai Kórház II. sz. Belgyógyászati Osztályán lett segédorvos, majd alorvos. Laboratóriumi (1956) és belgyógyászati (1960) szakorvosi képesítést szerzett. Éveken át központi témája a cukorbetegség volt, a gondozás köréből számos alapvető és továbbképző közleménye jelent meg. 1962-től 1973-ig a kőbányai Bajcsy Zsilinszky Kórház II. sz. Belgyógyászati Osztályán adjunktus, majd 1968-tól az utókezelő osztály főorvosa. 1970-től foglalkozott gerontológiával. A diabeteses betegek gondozását végezte a X. ker. Kísérleti Cukorbeteggondozó Intézetben. Számos közleménye jelent meg e témakörből is. 1973-tól a Péterffy Sándor utcai Kórház D belosztályának osztályvezető főorvosa. Főleg az idős cukorbetegek, valamint a hypertoniások cerebrovascularis károsodása témakörrel foglalkozott. 1970-től a Magy. Gerontológiai Társ. tagja, majd vezetőségi tagja. Többmint 70 közleménye jelent meg. – Irod. Dr. Vértes László: In memoriam Dr. B. T. (A Magy. Gerontológiai Társ. 102. tudományos ülésén, 1987. okt. 12.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
