betű és lélek: A páli antitézist (Róm 2,29; 7,6; 2Kor 3,6–8) az exegéták jelentős része úgy értelmezi, hogy Pál a mózesi törv. szó szerinti értelmével annak egy mélyebb, szellemibb értelmét állította szembe. Ez a magyarázat figyelmen kívül hagyja Pál gondolatmenetét: az ÓSz-ben, amely a betű szövetsége és nem a léleké (vö. 2Kor 3,6), a törv. betű, mégpedig mélyebb értelemben is, mert írott szabályokból áll, amelyek az embertől valójában idegenek maradtak (2Kor 3,3; vö. Jer 31,33), s nem váltják meg az embert a test szolgaságától, ellenkezőleg: vágyakat ébresztenek, szembeszegülésre ingerelnek, így a törv. halált von maga után (Róm 7,5–11; 8,3.6.13; Gal 6,8) – ezért öl a betű (2Kor 3,6). Más szóval: a betű, azaz a régi törv. (Róm 7,6) nem képes az éltető lelket megadni (Gal 3,3.5), pedig csak ez teheti az embert szabaddá (2Kor 3,17).