Zimmermann,
Zimmermann, 1. Albert, német festő, szül. Zittauban 1808 szept. 20., megh. Münchenben 1888 okt. 18. A drezdai és müncheni akadémiákon tanult, 1857-59. a milanói, 1859-72. a bécsi művészeti akadémiának volt tanára. 1884 óta Münchenben élt. Tájképeinek motivumait majdnem kizárólag az Alpokból merítette és mint Koch meg Preller romantikus módon használván fel őket, egyik fő képviselője az u. n. heroikus tájképfestésnek. Legkiválóbb művei: Az Obersee Berchtesgaden mellett (stuttgarti képtár); Kentaurok harca tigrisekkel (müncheni képtár); Heroikus tájkép (lipcsei muzeum); A vizbefult pásztor (bécsi muzeum); A luganói tó (bécsi akadémia); Szántás (drezdai képtár) stb.
2. Z. Ernő, német festő, Z. Reinhard Sebestyén fia, szül. Münchenben 1852 ápr. 24. Eleinte atyjától, azután a müncheni akadémián Diez Vilmostól tanult. Eleinte humoros genreképeket festett, amilyenek: Hegedüt foltozó barát; Kötéltáncosok a falusi korcsmában; Sétáló hercegkisasszony; majd 1879. a 12 éves Krisztust a templomban ábrázoló realista képével a vallásos tárgyu festészet terére lépett. E nembeli későbbi képei: A pásztorok imádása; Krisztus és a halászok; Krisztus, a vagasztaló, mig utolsó genreképei: Zenelecke; A gonosz liba; A füllentő; Üzleti barátok stb.
3. Z. Károly, német prot. teologus, Z. Ernő testvére, szül. Darmstadtban 1803 aug. 23., megh. 1877 jun. 12. Tanult Giessenben teologiát és még inkább nyelvészetet; 1824-ben szülővárosa egy magániskolájában nyert alkalmazást, 1827. reáliskolai tanító, 1829. a városi templomban segédhitszónok, majd 1832. az udvari templom diakonusa, 1833. bátyja helyén a katonai akadémián a történelem tanára, 1835. második, 1842. első udvari hitszónok, Sándor hercegnek és Mária hercegnőnek nevelője, 1847. prelátus és főkonzisztoriumi tanácsos lett s 1872. nyugdíjba ment. Ő alapította 1841. a Gusztáv-Adolf-egyesületet. Részt vett a testvére által szerkesztett folyóiratok munkáiban: Egyéb művei: Die evangelische Diaspora und die Wirksamkeit der evangelischen Kirche für dieselbe (3 füzet, Darmstadt 1870); Beiträge zur vergleichenden Homiletik (u. o. 1866); Die christliche Toleranz (utoljára u. o. 1868); az 1843. s következő években szerkesztett egy homiletikai folyóiratot Die Sonntagsfeier címen; kiadta Luther iratait díszkiadásban, továbbá Luthernek a nőkhöz intézett levelei gyüjteményét s egyházának szimbolikus könyveit.
4. Z. Kelemen, német festő, szül. Düsseldorfban 1789 nov. 8., megh. Münchenben 1869 jan. 24-én. A düsseldorfi és müncheni akadémián tanult, 1815. az augsburgi művészeti iskola, 1825. a müncheni akadémia tanára lett, 1846-65. a bajor királyi képtár igazgatója volt. A müncheni új képtár folyosóján levő freskóképek egy részét ő készítette el Cornelius vázlatai nyomán, tőle valók az Anakreon dalai után festett képek a müncheni királyi palota ebédlőjében és általában tevékeny részt vett I. Lajos király művészi vállalataiban.
5. Z. Rikárd, német festő, Z. Albert öcscse, szül. Zittauban 1820 márc. 2., megh. Münchenben 1875 febr. 4. Münchenben bátyjának Albertnek vezetése alatt tanult, azután Drezdában Richter Lajosnak volt tanítványa. Tájképeiben a nagy francia tájképfestőket követi és különösen téli tájképeinek van intim jellegük.
6. Z. Róbert, német filozofiai iró, szül. Prágában 1824-ben. 1861. óta a bécsi egyetemen a filozofia tanára s a bécsi csász. akadémia tagja. Herbart iskolájának hive, ki a rendszerben az esztetikát, melynek inkább csak helyét és elveit jelezte Herbart, önállóan és részletesen kidolgozta. A Hegel-Vischer-féle esztetkával szemben a formális esztetika legkiválóbb képviselője. Főbb műve: Aesthetik (2 kötet, 1858-65. az első kötet az esztetika történetét [az első ilynemü munka], a második az esztetika rendszerét tárgyalja). Számos igen becses filozofiatörténeti értekezést és munkát is irt: Leibniz Monadologie (1842); Philosophische Propädeutik (számos kiadásban, melyet Riedl Szende magyarra is fordított és nálunk is kedvelt gimnáziumi tankönyvvé lett); Über das Tragische und die Tragödie (1856); Studien und Kritiken zur Philosophie und Aesthetik (2 köt., 1870); Anthroposophie im Umriss (1882). A bécsi akadémia kiadásában, melynek 1809 óta tagja, számos egyéb értekezés Clarkeról, Tetensről, Kantról stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
