Zimmermann,
Zimmermann, 1. Ferenc, erdélyi szász történetiró és levéltáros, szül. Nagyszebenben 1850 szept. 11. Felsőbb tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol a történelmi szemináriumnak is tagja volt. Jelenleg Nagyszebenben él mint a szász egyetem levéltárosa. Többrendbeli becses oklevélgyüjteményt adott ki, első sorban az Urkundenbuch zur Gesch. d. Deutschen in Siebenbürgen (I-III. köt. 1892-96, Werner közreműködésével). További munkái: Über die Stiftungs-Urkunde der Abtei von Kolozs-Monostor (Korrespondenz-Blatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde 1891, XIV. évfolyam); Über den Weg der deutschen Einwanderer nach Siebenbürgen (Mitteilungen des Instituts für österr. Geschichtsforschung, v. ö. Századok 1888, 472. old.); Ludwig des Grossen Urkunde über das Asylrecht der Marienburger Kirche (Mitteilungen VIII. évf.); Die Archive in Ungarn. Ein Führer durch die ungarländischen und siebengürgischen Archive (Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, XXIII. évf., v. ö. Századok XXV. évf., 689. old.); Das Archiv der Stadt Hermannstadt u. die sächsische Nation (1887); Bisterfeld végrendelete 1665. (Történeti Tár XVI. évfolyam 1893); Das Bistritzer Archiv (Korrespondenz-Blatt XVI. évf., 1893) stb. 1892 febr. 18. óta a Magyar történelmi társulat választmányi tagja.
2. Z. István, misszionárius, született Szomolnokon (Szepes) 1849-ben, megh. 1894. Vácon pappá szenteltetvén, Rómába ment tanulni s azután Vácon és Soroksáron működött mint világi pap, 1879. jezsuitává lett s nég évig Kalocsán volt tanár, 1884. térítőnek ment a Zembézi vidékére s ott maradt haláláig, csak 1889. jött haza pár havi tartózkodásra. Jelentékeny irodalmi működése volt, többek között a kaffer nyelv első irodalmi termékeit, melyek halála után a m. tud. akadémia könyvtárába kerültek, ő irta meg. Az afrikai négerek több nyelvén kivül értette a magyar, német, tót, fr ancia, olasz, angol, portugál és latin nyelveket. Nevezetes, hogy a kaffer nyelv számára a magyar betürendet alkalmazta s utána a többi jezsuiták is ezt az irodalmi irásmódot fogadták el, tehát a kaffer nyelv tanusága lesz, hogy magyar ember alkotta meg irodalmát. Más művei között Szentek élet eés Száz Mária könyve jelentek meg 1889. önállóan portugál nyelven.
3. Z. János, gépgyáros, a német s különösen a száz szerszámgép-gyártás megalapítója, szül. Pápán (Veszprém) 1820 márc. 27., hol atyja lakatosmester volt. Az ő műhelyében tanult ki, onnan Nagyváradra ment s egy rokona műhelyében különösen a toronyórák és gazdasági gépek szerkezetével foglalkozott. Majd Bécsbe, Münchenbe és Chemnitzbe vándorolt; utóbbi helyen később egyik társával saját gyárat alapított finomabb géprészek, főleg szövőszékhengerek előállítására. 1854. szerszámgépgyárat alapított. 1871. vasöntödét is épített gyára mellé, melyet azután nemsokára egy részvénytársaságnak adott át. 1876. a magyar házi ipar fejlesztésére 46 000 márka alapítványt tett, miért is a vaskoronarendet s utóbb a magyar nemességet kapta. 1875. Pápa város díszpolgárává választotta. Chemnitz városának 600 000 márkáért építtetett egy fürdőt s 250 000 márkát adományozott kezelési költségekre. Jelenleg Berlinben él teljesen visszavonultan.
4. Z. Zsigmond, l. Keczer és Eperjesi vértörvényszék.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
