Zágráb,

Full text search

Zágráb, 1. vármegye Horvát-Szalvonországban (l. a mellékelt térképet). Határai É-on Krajna, Stájerország és Varasd vármegye, K-en Belovár-Kőrös és Pozsega vármegye, Ny-on Krajna.
ZÁGRÁB VÁRMEGYE.
Területe 7210,04 km2. Z. vármegye felszinét a Száva és Kulpa közén az Uszkóki hegyeknek egyik DK-re húzódó láncolata két jellemző részre osztja, melyek közül az ÉK-i túlnyomóan lapályos és termékeny, a DNy-i pedig általában hegyes és sziklás természetü. A vármegye É-i részén legkiválóbb a Szlyeme- (Bisztra 1035 m.) és az Uszkóki-hegység (1051 m.); D-i részében a Petrovagora (507 m.) és Zrinyi-hegység (615 m.) emelkedik. A Száva jobb partján eső jelentékeny lapály Turmező v. Turopolje nevet visel, a Kulpától É-ra pedig a Pokupje nevü lapály s az ezzel összefüggő Dragonić erdőség terül el. Vizei: a Száva, mely a vármegye közepén fut végig; mellékfolyói balról a Solta, Krapina, Lonja, jobbról a Bregana, Kulpa, Sunja és Una. Tavai nem igen vannak, de annál több forrása és mocsara. Éghajlata mérsékelt.
Földje az ÉK-i lapályos részen általában igen termékeny, DNy-on ellenben sovány. Termőterülete 687 092 ha., miből szántóföld 223 926, kert 9876, rét 84 230, legelő 90 965, nádas 1, szőllő 16 151 és erdő 261 993 ha. A nem termő terület 34 014 ha. Kiválóbb termékei: a rendkivül nagy mértékben termelt tengeri (84 039 ha. területen 789 257 q termés), továbbá búza 17 423, rozs 17 107, árpa 11 966, zab 11 088, burgonya 11 526, köles 14 659, kender 2370 ha. területen, tönköly, tatárka, repce stb. Bor és gyümölcsök sok és jó terem. Marhatenyésztése jelentéktelen, de sertést sokat tenyésztenek; az 1895-iki összeirás szerint volt szarvasmarha 214 378 (túlnyomó részben riskafajta), ló 38 920, szamár 8, kecske 3463, sertés 123 431, juh 12 810 db.; baromfi 635 657 db., méhcsalád 17 183. A selyemtenyésztés nem igen nagy. Az ásványország rezet, vasat, kőszenet, kék márványt stb. szolgáltat. Ásványforrásai közül leghiresebb a stubicai kénes forrás és a jamnici savanyuvizforrások.
A lakosság száma 1870-ben 395 884 volt, 1891-ben 484 252 és 5278 katona. Egy km2-re 67 lélek esik. A lakosok közt van 1263 magyar, 5447 német, 361 289 horvát, 101 001 szerb; hitfelekezet szerint 371 408 r. kat., 7810 gör. kat., 101 146 gör. kel., 3264 izraelita. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés. Az ipar fő fészkei Zágráb és Károlyváros, noha e városokban is csak viszonylagos fontossággal bir. A nép legáltalánosabban a fonó-, szövő- és faipart űzi, bár csaknem kizárólag saját szükségére; a falukon legtöbbnyire a legszükségesebb mesteremberek is hiányzanak. A kereskedelem aránylag elég élénknek mondható, főleg a vasutak kiépülése óta (269 km., 29 állomással); a forgalom hordozói a részben jó utak, u. m. 182 km. állami, 928 km. törvényhatósági és 2286 km. községi út (utóbbiból 1620 km. kiépítetlen). Hitelintézetek közül fennáll 4 bank, 8 takarékpénztár és 9 szövetkezet, összesen 7,5 millió frtnyi alaptőkével.
A népnevelés igen rosszul áll; a 6 éven felüli férfinépességnek 69,1%-a, a nőinek 85,4%-a nem tud sem irni, sem olvasni (Z. városában csak 20,3 és 28,1%), a tanköteles gyermekeknek 51,7%-a nem látogat iskolát és az 1607 községben csak 262 iskola van, még pedig 1 egyetem, 2 gimnázium, 1 reáliskola, 1 bábaképző, 1 tanítónő- és 1 kisedóvóképző (mind Zágrábban), 2 földmívesiskola (Zágráb és Petrinja), 14 ipari éskereskedelmi iskola, 3 művészeti iskola, 3 tanítóképző intézet (Zágráb, Károlyváros) 5 polgári és 219 elemi népiskola, 1 kisdedóvó, 6 emberbaráti intézet és 1 börtöniskola. A szellemi élet Zágrában összpontosul.
Közigazgatás. Z. vármegye 15 járásra, 1 szab. kir. és 4 rend. tanácsu városra oszlik; a városokon kivül 1603 községe van, u. m.:

Zágráb város címere.
Járás, városLakosság számaHázak száma
 
Dugoselói járás19 1423 503
Glinai40 6765 710
Jaskai38 7936 024
Károlyvárosi45 0846 478
Kostajnicai38 1345 756
Nagygoricai30 1723 881
Petrinjai31 8415 390
Pisarovinai21 3842 950
Samobori23 4752 913
Sziszeki25 4154 810
Stubicai29 9304 019
Szentiváni25 7603 702
Vrginmosti25 1654 039
Zágrábi33 2805 149
 
Vármegyei összeg428 25164 324
 
Károlyváros sz. k. v.5 559443
Kostajnica ö. v.2 093403
Petrinja ö. v.4 691716
Sziszek sz. k. v.6 129636
Zágráb sz. k. v.37 5292 086
 
Főösszeg484 25268 608
Székhelye: Zágráb.
2. Z. (Zagreb, Agram, l. a mellékelt helyszinrajzot), sz. kir. város, Horvát-Szlavonország fővárosa, az ily nevü vármegyében, a Szlyeme-hegység déli tövében, kies vidéken fekszik; félórányira a Száva folyótól.
ZÁGRÁB.
A város 3 részből: a Felsővárosból, Káptalanból és Alsóvárosból áll. A Felsőváros a város É-i részén emelkedő 162 m. magas Grič-dombon épült, hajdan magas kőfalakkal volt övezve, melyeknek maradványai ma is láthatók. Az alsóvárosból ide több utca és lépcső vezet fel, a Bregovita-utcából pedig gőzsiklón juthatni a hegyre. Középpontja a Márkus-tér (Markov trg) a XIV. sz.-ban épült és Schmidt által renovált Márkus-templommal, a bán palotájával, az országházzal és a horvát nemzeti szinházzal (épült 1835), egyéb nevezetesebb részei a Jezsuita-tér a hadtestparancsnokság (hajdan jezsuita kolostor) épületével, a Katalin-tér a hasonnevü (egyetemi) templommal (épült 1622), a befásított Grič-tér a kir. főreál- és kereskedelmi iskolával (hajdan kapucinus kolostor), az Úri-utca (Gospodska-ulica) a gör. kel. tanítóképző intézettel, kicsiny, de igen szép gör. kel. Cyrill- és Method-templommal (épült 1886.), és városházával, az Apáca-utca (Opatička-ulica) a hétszemélyes és báni tábla épületével, a Demeter-utca (Demetrova-ulica), a horvát nemzeti muzeum természettárát magában foglaló épülettel és a Hosszu-utca (Duga-ulica), mely a legrégibb utcák egyike. A hegy déli peremét a gyönyörü kilátást nyujtó Strossmayer-sétahely képezi, melyen a gimnázium és reáliskola épületei állanak. A Felsővárost a Medvedzsák völgye választja el a tőle K-re emelkedő, alacsonyabb dombon épült Káptalanvárostól (Kaptol); ez Z. legrégibb része, hajdan kőfalakkal kerítve, melynek 3 nagy kőkapuja 1850-55. bontatott le. Legnevezetesebb épülete a XIV. sz.-ban épült, később átépített és erős falakkal övezett és az 1880-iki földrengés után majdnem teljesen újjáépített gót ízlésü székesegyház (gazdag egyházi kincsekkel), közelében az érseki palota, a kanonokok házai és a templom előtt a Mária-szobor (Fernkorntól), lejebb a ferenciek temploma, mely 1280. épült és a Mária-templom (hajdan cisztercita-templom). A két hegyen épült városrész alatt az Alsóváros, Z.-nak jelenleg legszebb és leggyorsabban fejlődő része terül el, hosszan nyulva el K-ről Ny. felé és D. felé. Ezen városrészt Ny-ról K. felé az a hosszu útvonal hasítja át, melynek Ny-i része Ilica, K-i része Olasz-utca (Vlaska-ulica) nevet visel, a kettő közt pedig a Jellachich-tér terül el. Ez utóbbi Z.-nak egyik főtere, díszes épületekkel és közepén Jellachich József gróf bán lovas szobrával (Fernkorn műve). A térről a Mária-Valéria utca (benne a zsidó templom és a művészeti és iparművészeti muzeum) vezet a díszes, befásított Zrinyi-térre, mely D. felé az Akadémia-térbe megy át; a Zrinyi-tér közepén nagy szökőkút van, körülvéve Frangepán Kristóf hadvezér, Schiavone (Medulics) András festő, Jurisics Miklós (Kőszeg védője) és Clovio Clovics festő mellszobraival. A Zrinyi- és Akadémia-tér közt a délszláv tudományos és művészeti akadémia díszes palotája áll (Schmidt Frigyes műve, benne a horvát nemzeti muzeum régiségtára és a képtár), ettől délre az egyetemi vegytani itnézet, előtt a sárkányt ölő szt. György lovas szobra (a bécsi eredeti után, Fernkorntól). Az Akadémia-térről a Kukovics-utca (benne a prot. templom, a tanítómenedékhely és a gázgyár) az Egyetem-térre (Sveučilištni trg) vezet, melyet a Ferenc-József-egyetem, a Kolo zeneegylet és a Szokol tornaegylet épülete díszítenek. Innen a Frangepán-utca (Frankopanska-ulica, melyben az irgalmas nővérek kolostora és a nemzeti kaszinó van) az Ilicára vezet, Z. leghosszabb és legszebb utcájára (Corso), melyben a legszebb üzletek vannak és az utcai élet a legmozgalmasabb. Mellékutcái közül említendő a Medulics-utca a tanítóképző intézet épületével és a Gundulics-utca a nemzeti zenede, táviróigazgatóság és adófelügyelőség épületével, valamint az irgalmas nővérek felsőbb leányiskolájával és tanítóképző intézetével. Odább Ny. felé van a Ciglana-tér a katonai barakkokkal és a nagy dohánygyárral, és a Kolodvorska cesta a Rudolf-kaszárnyával, pályaudvarral és parketgyárral, D. felé az új központi pályaudvar. A K. felé vezető Olasz-utcában van az érseki palota és a városon kivül az érsek nyaralója és parkja (Maximir). A várost É. felől szép kertek övezik, ott van a Tuskanac nevü hegyi park, Ny. felé a Josipovac nevü nyaralóhely.
Z. Horvát-Szlavonország politika, társadalmi, tudományos és üzleti életének központja, széke a horvát kormánynak, a bánnak, a tartománygyülésnek, a vármegye törvényhatóságának és a Z.-i járás szolgabirói hivatalának, továbbá a legfőbb egyházi, igazságügyi, katonai és egyéb hatóságoknak; itt székel a r. kat. érsek, főszékesegyház, káptalan és szentszék, széke a Z.-i egyháztartománynak és egyházmegyének; székhelye a kir. hétszemélyes táblának, a kir. báni táblának, főügyészségnek, bánya-, sajtó- és pénzügyi biróságnak, törvényszéknek és járásbiróságnak, ügyvédi és közjegyzői kamarának; van itt pénzügyigazgatóság, állampénztár, fővámhivatal, adóhivatal, kataszteri felmérési vezetőség és térképtár, földadónyilvántartás, államépítészeti hivatal, fémjelző- és beváltóhivatal, kereskedelmi és iparkamara, posta- és táviróigazgatóság, m. kir. államvasúti üzletvezetőség, folyammérnöki hivatal, országos méntelep, selyemtenyésztési felügyelőség, filloxerafelügyelő, amerikai szőllőtelep, bányakapitányság, kincstári erődigazgatóság és erdőrendezőség. Katonai hatóságok közül: a 13. hadtestparancsnokság, 36. gyalogsági hadosztály és 72. gyalogdandár, 53. hadkiegészítő kerület és gyalogezred, 191. gyalogezred, 7. honvédkerületi parancsnokság, 25. honvdégyalogezred, 13. tüzérdandár, állandó vegyes felülvizsgáló bizottság, 23. sz. egészségügyi csapat és kórház, katonai élelmezési raktár, a csendőrparancsnokság törzsállománya, szárny- és szakaszparancsnokság.
Közművelődési intézményei a Ferenc József tudomány-egyetem, mely 1874. állíttatott fel és 3 (hittudományi, bölcsészeti és jogi) karból áll (52 tanár, közte 26 nyilvános rendes, 479 hallgató), érseki liceum és papnövelde, 1 gör. kat. papnevelő intézet, 2 kir. gimnázium, 1 női liceum, 1 főreáliskola, 1 országos bábaiskola, 1 tanítóképző és 1 tanítónőképző intézet (utóbbi az irgalmas nővérek házában), 1 országos ipariskola (gazdag gyüjteményekkel), 2 nőipariskola, több ipartanműhely, 1 magasabb kereskedelmi iskola, országos zeneakadémia, 19 népiskola. Mindezen intézeteket összesen 8483 tanuló látogatja. Ehhez járulnak a tudományos társulatok és intézetek, minők a délszláv tudományos és művészeti akadémia (gazdag könyvtárral, képtárral és egyéb gyüjteményekkel), a horvát országos nemzeti muzeum (természetrajzi és régészeti gyüjteményekkel), az ipar- és művészeti muzeum, a Strossmayer-féle képtár, 3 nagy könyvtár (érseki 100 000, akadémiai 30 000, egyetemi 40 000 kötet) és az országos levéltár; a nemzeti szinház (1835), a Matica hrvatska irodalmi egyesület, a művészeti egylet és számos más közhasznu egyesület és társulat. Jótékony és emberbaráti intézetei: a siketnémák országos intézete, a vakok országos fiunevelő intézete, az irgalmas testvérek és irgalmas nővérek kórháza, a népkonyha stb.
Lakóinak száma 1850-ben 14 258 volt, 1870-ben 19 760, tiz évre reá már 28 388 és (1891) 37 529. A lakosok közt van jelenleg 1180 magyar, 3429 német, 25 981 horvát-szerb, 5814 vend és 1125 egyéb; hitfelekezet szerint 33 929 róm. kat., 1204 gör. kel., 278 ág. evang., 70 ev. ref. és 1941 izrael. A katonaság létszáma 2739. A lakosság élénk kereskedést űz gabonával, fával, borral és marhával. Ipara mindamellett nem jelentékeny; legnagyobb iparvállalatai: a dohánygyár (632 munkás), államvasúti műhely, bőrgyár (365 munkás), hadfelszerelési gyár (138 munkás) gőzmalom, parkettgyár, gázgyár, több téglavető, 10 könyv- és 3 kőnyomda stb. A hitelintézetek száma 12, összesen 7 millió forint tőkével; ez intézetek: az osztrák-magyar bank fiókja, a horvát leszámítoló bank, horvát kereskedelmi bank, horvát-szlavon országos jelzáloghitelbank, horvát hitelbank, horvát I. takarékpénztár, Z.-i takarékpénztár, Z.-i általános takarékpénztár és zálogkölcsönintézet, I. horvát hivatalnok-egylet, I. iparos-egylet, iparosok takarék- és önsegélyező egylete mint szövetkezetek, végül a Croatia biztosító szövetkezet. Közlekedési hálózata igen sűrü; vasúti vonala 5 irányban van, még pedig a m. kir. államvasút Fiume, Doberlin, Budapest és Csáktornya felé és a déli vasút Steinbrück felé. A helyi közlekedést közúti lóvasút (11 km. hosszu vonalhálózaton) és a Felsővárosba vezető gőzsikló közvetíti (összesen 11/2 millió főnyi személyforgalom); van városi telefon, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. A városban van 2086 ház. Határa 3344 ha.
Története.
Z. helyén a rómaiak idejében már telepítés volt. Szt. László király 1093. alapította a Z.-i püspökséget a Grics hegyen és itt alakult a város legrégibb része; a várost Kálmán király csatolta végleg a magyar koronához. 1242-ben a mongolok a várost a székesegyházzal együtt feldúlták, de IV. Béla a tatárok elvonulása után szabad királyi várossá és a szlavon hercegek székvárosává emelte; a káptalan azonban ekkor is a püspök fenhatósága alatt maradt és évszázadokig harcban állott a Felsővárossal. A műpártoló szlavon hercegek sok olasz művészt és iparost vonzottak oda, kik a Káptalanhegy alatt a róluk ma is Olasz-utcának nevezett vidéken telepedtek meg. Az Árpád-ház kihalta után a két városrész közti ellenségeskedés újra kitört; midőn Károly Róbertet a Felsővárosban Magyarország királyává koronázták, a káptalan Endre szlavoniai herceg pártján maradt; a vívott véres harcok emlékét a Véres-híd (a Medvedzsákon átvezető híd) neve ma is megőrzi. A törökök betörése alatt a két ellenséges városrész egymással szövetkezve védekezett a közös ellenség ellen, a káptalan és a székesegyházat erős falakkal vették körül. A mohácsi vész után az ellenségeskedés újra kitört; a Grics Ferdinánd pártján állott, a káptalan és Frangepán Kristóf bán Szapolyainak hódolt; I. Ferdinánd Thurn Miklós tábornokot 10 000 német és spanyol katonával a káptalan ostromára küldte, de ezek 53 napi sikertelen ostrom után (1529 jul. 13-tól szept. 8-ig) kénytelenek voltak elvonulni. Midőn Ferdinánd és utódai végül egész Horvátországot elfoglalták, a két városrész közti ellenségeskedés is megszünt. A XVI. sz.-ban gyakorta pusztították a várost földrengések, 1645. pedig a fekete halál szedte áldozatait s ugyanezen évben majdnem az egész város a tűz áldozatául esett. 1674. és 1706. ismét leégett a Felsőváros. 1606. nyitották meg a jezsuiták itt az első gimnáziumot, melyhez 1622. a teologiai, 1662. a filozofiai és 1274. a jogi oktatást csatolták hozzá. Századunkban alakultak a város tudományos és művészeti intézményei és 1868. a horvát politikai élet központjává és a kormány székhelyévé lett. Ez idő óta a közművelődés minden terén igen haladást tett.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT