Würzburg,
Würzburg, a bajorországi alsó frank kerületnek és az egykori W. püspökségnek székhelye a Majna és vasutak mellett, (1896) 68 747 lak., sajtógép-, dohány-, burnót-, pezsgőbor-, kocsi-, zongora-, csokoládé-, konzerv-, ecet-, likőr-, sör-, gépolaj-, szappan- és gyertyagyártással, élénk kereskedéssel, amelynek fő cikkei a bor és gyümölcs. W. kisebb része a Majna balpartján van; a jobb partra vezet át a 200 m. hosszu, szentek szobraival ékesített régi híd, a Luitpold-híd és az 1895. megnyitott ércből öntött oroszlánokkal díszített Lajos-híd. A jobbparti részt pompás ültetvények, egy körút és a majnaparti rakodó fogják körül. A balparti részen van a citadella és a Marienberg, 1720-ig a püspökök lakóhelye, most kaszárnya. A Julius-sétálón áll Mespelbronn püspök szobra Schwanthalertől. Egyéb emlékművek: Siebold természettudósnak, az egykori polgármesternek Zürnnek és Beckernek mellszobrai, a Münchenben Miller által készített Luitpold-kút Frankoniának, Grünewald festőnek, Riemenschneider szobrásznak és Walther von der Vogelweidenek alakjaival; a Kilián-kút carrarai márványból faragott medencével és szt. Kiliánnak érc-szobrával. A templomok közül a legjelentékenyebbek: a dóm, keresztalaku pilléres bazilika román ízlésben, amelynek építését 862. kezdték meg és amelyek 1189. szenteltek föl, számos püspök síremlékével; a Neumünster-templom vörös barokk-homlokzattal, kupolával s gazdagon díszített belsővel; a szép gót ízlésü Mária-kápolna Tilman Riemenschneider által készített szobrokkal; az egyetemi templom nagyszerü toronynyal, amelyet most csillagvizsgálóul használnak; a Hauger-templom (1670-91) két toronynyal és magas kupolával; a Szt. Burkhard-templom a városnak eredeti alakjában fenntartott legrégibb temploma 1033-42-ből. A profán épületek közül kiválóbb a nagy királyi, egykoron püspöki kastély hét udvarral, 283 szobával, egy templommal, nagy lépcsőházzal és egy császárteremmel, amelyet Tiepolo festményei díszítenek (a kastély 1720-44. Neumann építette); a püspöki szobáka tés a tükörtermet francia gobelinek díszítik. A képtár gazdag képekben; a kastély szárnyaiban van elhelyezve az oklevéltár, a történelmi társulat gyüjteménye és művészegyesület képkiállítása. Egyéb profán épületek: az 1567. alapított nagy kórház 9 millió márka vagyonnal és az egyetem klinikai intézeteivel, a városháza, az egyetem, a szinház, a nagyszerü igazságügyi palota és számos pompás magánpalota. A közmivelődési intézetek élén áll az egyetem, amelyet 1402. Egloffstein püspök alapított, 1582. Mespelbronn püspök új életre ébresztett és a kat. tudományosság középpontjává tett. 1631. az egyetem feloszlott, de 1648. újra fölállíttatott (új épülete 1897. készült); jelenleg 52 tanára, 26 docense és 1456 hallgatója van, akik közt 805 orvostanhallgató. Az egyetemi könyvtár 300 000 kötetből áll, a többi közt itt van szt. Kiliánnak evangeliomos könyve a VII. sz.-ból. Egyéb kulturális intézetek az 1801-ben alapított zeneiskola, a politechnikumi egyesület különféle fölolvasásokkal, siketnéma, vakok intézete, többféle közép- és népiskola, az orvosi és fizikai társaság, a történelem-filologiai társaság, a kémiai és a történelmi egyesület. W. 741 óta püspöki székhely, korán lett virágzó várossá, amelyben több birodalmi gyülést tartottak; ezek egyikén 1180. száműzték Oroszlán Henriket. A parasztháboruban 1525. elfoglalta Götz v. Berlichingen. 1631. megszállotta Gusztáv Adolf. 1793 szept. 3. itt győzte le Károly főherceg Jourdan francia vezért. 1859 nov. 24-27. a német kis és középállamok követei szorosabb egyesülés céljából eredménytelen tanácskozást folytattak. V. ö. Heffner, W. u. seine Umgebungen (W. 1871); Rehbinder, W. u. Umgebung (Drezda 1893); Stahel, Neuer illustrirter Fremdenführer durch W. (W. 1895); Oegg, Entwickelungsgesch, d. Stadt W. (1880); Massenbach, Amberg u. W. (München 1897).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
