Wigand,
Wigand, 1. Albert, német botanikus, szül. Treysában (Kur-Hessen) 1821 ápr. 21-én, megh. Marburgban 1886 okt. 22. Marburgban tanult, 1845-ig Berlinben az állattant meg a növénytant tanulmányozta, 1845. Jenában a botanikának mikroszkópiumos részével foglalatoskodott. 1846. Marburgban magántanárrá habilitálták, 1850. professzor, 1860. a növénykert meg a farmakologiai intézet igazgatója volt. Nevezetesebb munkái: Grundlegung der Pflanzenteratologie (Marburg 1850); Intercellularsubstanz u. Cuticula (Braunschweig 1850); Der Braum (u. o. 1854); Botanische Untersuchungen (u. o. 1854); Flora von Kurhessen und Nassau (3. kiad. Cassel 1879); Lehrbuch der Pharmakognosie (4. kiad. Berlin 1887); Die Genealogie der Urzellen als Lösung des Descendenzproblems (Braunschweig 1872); Die Auflösung der Arten durch natürliche Zuchtwahl (Hannover 1872); Der Darwinismus u. die Naturforschung Newtons und Cuviers (3 köt., Braunschweig 1874-77); Der Darwinismus, ein Zeichen der Zeit (Heilbronn 1878); Entstehung und Fermentwirkung der Bakterien (Marburg 1884); Nelumbium speciosum (Cassel 1888).
2. W. Pál, német történetbúvár, szül. Casselben 1786 aug. 20., megh. Wetzlarban 1866 jan. 4-én. Miután a jogot elvégezte, átvette egy időre a casseli Politische Zeitung szerkesztését és azután Casselben, majd Höxterben biró lett. 1821. a porosz kormány felszólította a korveii és paderborni levéltár kincseinek rendezésére s feldolgozására. Nagy része volt a vesztfáliai történeti társulat szervezésében s megalapította ennek közlönyét: Archiv für Geschichte und Altertumskunde Westfalens (Hamm, 1826-27. és Lemgo 1828-30, 7 köt.). 1834. Wetzlarban a városi törvényszék elnöke lett s itt is alapított történeti társulatot. Legtöbb érdemet szerzett jogtörténeti munkáival. Művei: Die Fehmgerichte Westfalens (Hamm 1825); Die Dienste (u. o. 1828); Der korveische Güterbesitz (Lemgo 1831); Die Provinzialrechte der Fürstentümer Paderborn und Korvei in Westfalen (Lipcse 1832, 3 köt.); Die Provinzialrechte des Fürstentums Minden, der Grafschaften Ravensberg und Rietberg, der Herrschaft Rheda und des Amtes Reckenberg (1834, 2 köt.); Die korveischen Geschichtsquellen (Lipcse 1841); Traditiones Corbeienses (u. o. 1843); Denkwördige Beiträge für Geschichte und Rechtsaltertümer, aus westfälischen Quellen (u. o. 1858); Denkwürdigkeiten (u. o. 1854).
3. W. Ottó, lipcsei könyvkiadó kereskedő, szül. Göttingában 1795 aug. 10., megh. 1870 szept. 1. 1826. Kassán könyvkereskedést alapított, melyet 1827. Pestre, majd 1832. Lipcsébe tett át, ahol egyszersmind élénk politikai működést fejtett ki s 1849-50. a szász országgyülés tagja is volt. 1842. Ottó és Walter fiaival könyvnyomdát is alapított, amely 1893 óta Walter nővéreinek tulajdona. A kiadóüzlet 1864. W. Hugó tulajdonába ment át, jelenleg örököseié. Nevezetesebb művek, melyek W. kiadásában jelentek meg: Feuerbach, Johannes Scherr művei, Weiske jogi lexikona, Sanders: Wörterbuch der deutschen Sprache, stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
