Widmann
Widmann József Viktor, osztrák származásu svájci költő, szül. Nennowitz (Morvaország) 1842 febr. 20. Egyetemi tanulmányait Heidelbergában és Jenában végezte, 1866. káplán Frauenfeldben, 1868-70. a felsőbb leányiskola igazgatója Bernben. Azóta a berni Bund címü napilap tárcarovatának szerkesztője. W. a legtehetségesebb svájci költők egyike, idealisztikus irányu, kedves egyéniségü iró; különösen drámáiban bizonyította be kiváló képességét s nemes pátószát. Művei: Iphigenia in Delphi (dráma, 1865); Der geraubte Schleier (drámai mese, 1864); Arnold von Brescia és Orgetorix (szomorujátékok, 1867); Die Königin des Ostens (1878); Oenone (1880). Epikai költeményei: Buddha (1869); Der Wunderbrunnen von Is (1872); Mose u. Zipora (idill, 1874); An den Menschen ein Wohlgefallen (1877); továbbá: Rektor Müslins italienische Reise (1881); Aus dem Fasse der Danaiden (elbeszélések, 1884); Der Redacteur (1884); Gemüthliche Geschichten (1892); Touristennovellen (1892); Die Patrizierin (1888); Spaziergänge in den Alpen (1885); Jenseits des Gotthard (1888). Több operaszöveget is irt, (p. A makrancos hölgy Shakespere után, zenéjét irta Götz). Legújabb darabja a Jenseits von Gut und Böse (Nietzsche tanai ellen, első előadása Berlin 1893 nov.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
