Walpole
Walpole (ejtsd: valpól), 1. Horác, W. Róbert fia, angol iró, szül. 1717 okt. 5., megh. 1797 márc. 2. Cambridgeben tanult s beutazta a kontinens nagy részét. Midőn Angliába visszatért, beválasztatott az alsóházba, atyja halála után pedig a felsőházba jutott. De W. nem vett részt a törvényhozásban s 1758. visszavonult Strawberry Hill nevü jószágára, melyet középkori várrá alakított át s hol könyvekből, műkincsekből s egyéb drágaságokból értékes gyüjteményt rendezett be. 1791. az Orford grófi címet örökölte. Sokféle munkáiból kiemelendők a következők: Catalogue of engravers who have been born or resided in England (1763) és Catalogue of the royal and noble authors of England, Scotland and Irland (1758). Kisérteties regénye: The castle of Otranto, mely 1764. jelent meg először, mintául egy egész regénysorozatnak, telve túlzásokkal. Az Aedes Wlapolianae (London 1747) a houghtoni műkincsek kimutatását tartalmazza szakszerű összeállításban. Ezen nagy értékü műkincseket később II. Katalin orosz császárnő vásárolta meg. Azonban W. legnagyobb hirre leveleivel és memoirejaival tett szert. Levelei 1840. jelentek meg hat kötetben; kiegészítve az 1851. megjelent levelekkel, melyeket Mason költővel váltott. Ezen leveleket ritka szellemesség lengi át, telve kiméletlen gúnynyal, melylyel korát és szereplő egyéniségeit jellemzi. Memoirejai, melyek 1751. kezdődnek és egészen haláláig folytatódnak, érdekes adatokat tartalmaznak saját korának történetéhez, II. és részben III. György királyok uralkodására vonatkozólag. V. ö. Warburton, Memoirs of H. W. and his contemporaries (London 1851, 2 köt.).
2. W. Róbert, angol államférfi, Orford gróf, szül. Houghtonban (Norfolk) 1676 aug. 26., megh. 1745 márc. 29-én. 1700 óta az alsóház tagja, kiváló szónok s az angol parlament első debattere. 1705. az admiralitás tanácsosa. 1708. hadügyminiszteri államtitkár. Együtt bukorr a whig-párti Marlborough-Godolphin-kabinettel, sőt 1712. a Towerbe is bekerült, de egy hirtelen fordulat ismét az ügyek élére hozta, hol a hannoveri ház örökösödési jogáért küzdött és I. György óta (a gyorsan szétmálló Stanhope-kormányt nem számítva) teljes 20 évig dacolt az ellenzékkel. Tevékenységének két sarkalatos pontja: a pénzügyek rendezése és a békepolitika; de a személyes hatalomhoz is görcsösen ragaszkodott s eszközeiben egyáltalában nem volt válogatós. Ő volt az első, aki pénzzel vásárolta meg a kormánypárt embereit és pénzzel teremtett magának nagy többséget. Sőt azt merte mondani, hogy minden lelkiismeretnek megvan a maga ára. A harcias II. György király nem szerette W.-t, amit az utóbbinak ellenfelei arra használtak fel, hogy visszavonást támaszszanak köztük, mikor ez nem sikerült, 1739. kierőszakolták a spanyol kereskedelmi háborut és ennek folytán a mindenható minisztert, ki a háborutól irtózott, az 1742-iki választásokon meg is buktatták. Ekkor elfogadta a peeri méltóságot és mint Orford grófja lépett a felsőházba. A királyra való személyes befolyását haláláig megtartotta. V. ö. Ewald, Sir Robert W., a political biography (London 1877); Coxe, Memoirs of the life and administration of Sir R. W. (3 köt., 1789); Morley J., W. (1889).
Walpurgis (Walpurga), szent. Testvéreivel, Willibalddal és Wunnibalddal Angliából Németországba költözött a kereszténység terjesztésére. Willibald alapította 741. az eichstätti püspökséget, Wunnibald 745. a heidenheimi kolostort, melynek vezetését W. vette át s ott is halt meg 763. jelvénye egy balzsamos üvegcse és három kalász. Szentté avatása május 1-re esett s a néphit igen sok babonával hozta W. nevét összeköttetésbe. A máj. 1-ét megelőző kilenc éj neve W.-éj. A W.-éj a német nép hite szerint különösen kedvező minden varázslatra, a vizet ekkor borrá lehet változtatni, a növények növését megakadályozni stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
