Waldeck,
Waldeck, a német birodalomhoz tartozó fejedelemség, amely két részből áll: az egykori W. grófságból (1055 km2 ter.) Vesztfália és Hessen-Nassau porosz tartományok közt, meg Pyrmontból (l. o.). A tulajdonképeni W. hegyes-dombos vidék; legmélyebben fekvő része is 170 m. magas. Ny-i legmagasabb része (Upland) a Rajnai palahegységhez tartozik, amely itt az Ettelsbergben (831 m.) kulminál. folyóvizei nagyobbára a Weser vidékéhez tartoznak; jelentékenyebbek az Eder és Diemel. Az éghajlat általában zord; termékenyebb vidékek az első Eder mellett és ÉK-en vannak. A lakosok száma W.-Pyrmontban 1895-ben 57 776 (27 932 férfi), akik az egyes járásoka közt a következőképen oszlanak meg: Twiste: 16 588, Eisenberge: 17 686, Eder: 15 138 és Pyrmont: 8354. A házasságok száma 1894-ben: 375, születéseké: 1813, halálozásoké: 1157, kivándorlottaké: 25. Fő foglalkozás a földmívelés és állattenyésztés. A szántóföldek, kertek és rétek az összes terület 55%, az erdőké 36%. Fő termékek a gabona és pedig rozs és zab, továbbá len, burgonya, fa, gyapju, vas, pala, mész és épületkövek. Az ipar jelentéktelen. Pyrmontban vannak szivar- és dohánygyárak; ezenkivül készítenek liköröket (Arolsen), szalmapapirost (Wrexen), gépeket (Wetterburg), vajat, sajtot és durva szöveteket. Az alkotmány 1852 aug. 17. kelt. E szerint a fejedelmi méltóság a most uralkodó családban az első szülöttség rendje szerint örökös; a férfiág kihaltával W.-ben a női ág, Pyrmontban a porosz Hohenzollernek örökölnek. A tartománygyülés 15 tagból áll, akiket közvetett választással 3 évre választanak s akik minden év októberében gyülnek össze. Az 1855-iki községi törvény a községeknek messze menő önállóságot biztosít. A Poroszországgal 1867. kötött szerződés szerint a fejedelem jogai: a képviseltetés a szövetségtanácsban (egy szavazattal), az egyházi s állami birtokok igazgatása, a megkegyelmezés és a törvényszentesítés formális joga; ellenben a belső közigazgatást a Poroszország által a fejedelem beleegyeztével kinevezett férfiu, a Landesdirektor gyakorolja. A közoktatási intézmények: 2 középiskola, egy pedagogium és 123 népiskola. A székes főváros Arolsen, (1895) 2768 lak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
