Vallásszabadság.
Vallásszabadság. Magyarországon a lelkiismereti szabadságot az 1895. XLIII. t.-c. iktatta törvénybe. E szerint mindenki szabadon vallhat és követhet bármily hitet vagy vallást; a külső gyakorlat tekintetében azonban az ország törvényei, valamint a közerkölcsiség kivánalmai korlátot alkotnak. Igy p. a mohammedán szabadon vallhatja hitét, de a hitéből folyó többnejüség mint a monogámiát kimondó 1894. XXXI. t.-cikkbe ütköző gyakorlat nincs megengedve. Senkit sem szabad törvényekbe vagy a közerkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlatában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesítésére kényszeríteni. A polgári és politikai jogok gyakorlására való képesség a hitvallástól teljesen független; viszont azonban vallási hite vagy egyházi szabályai senkit sem menthetnek fel törvényen alapuló bármely kötelesség teljesítésétől, valamint egyházi fenyíték sem alkalmazható senki ellen abból az okból, mivel az illető törvényben rendelt valamely polgári kötelességét teljesítette v. törvényben tiltott valamely cselekvést nem vitt véghez, vagy pedig, mivel törvény által engedett polgári jogait szabadon gyakorolta. A V. folyományaképen azt is kimondta az idézett törvénycikk, hogy valamely vallásfelekezetből kilépni vagy valamely vallásfelekezetbe belépni mindenkinek szabad a törvényekben megállapított feltételek mellett, igy tehát felekezeten kivül állani is lehet; nehogy azonban a felekezetenkivüliség kecsegtető alkalom legyen az egyházi terhek alól való megszabadulásra, az 1895. XLIII. t.-c. azt is rendeli, hogy aki a bevett vallásfelekezetek valamelyikéből kilépett, mindaddig, mig valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakozik: 1. köteles a kilépés idejét követő ötödik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből kilépett; a kilépés idejét követő öt év egyikében sem terhelhető azonban nagyobb járulékkal, mint amennyit a kilépés évében tarozott fizetni; 2. amennyiben a kilépett 5%-os iskolai pótadóval és 3%-os óvodai pótadóval a község részéről vagy azért nem volna megróható, mert a községben községi iskola, illetőleg óvoda nincs, vagy azért, mert ily pótadót a községben ki nem vetettek: köteles az általa elhagyott felekezet részére fentartott iskola vagy óvoda céljaira fizetett rendes évi hozzájárulási összeget a községi pénztárba évenkint befizetni, mely összeget a község első sorban az általa fentartott v. segélyezett, másodsorban egyéb a községben levő népiskola, óvoda vagy menedékház céljaira fordítja; 3. köteles végre a kilépett az általa elhagyott felekezet iskolai vagy egyházi céljaira fizetett, illetőleg elvállalt rendkivüli egyszersmindenkorra vagy időre szóló járulékokat annak az időnek tartamára, vagy annak az összegnek erejéig, ameddig azokat elvállalta, szintén a község pénztárába befizetni, mely azt az illető egyházfelekezetnek kiszolgáltatja. A felekezeten kivül állás, mint vallási meggyőződés, csak azokat illetvén, kik meggyőződésük alkotására kellő értelemmel birnak, a törvény azt rendeli, hogy ha a szülők egyike vagy mindketteje felekezeten kivül állanak is, a gyermekek valamely bevett vagy törvényesen elismert vallást követni tartoznak és abban nevelendők (l. Polgári házasság). Végül a törvény a hazában utazó vagy tartózkodó idegenek vallási szükségletéről is intézkedik, kimondván, hogy ezek saját hitelveik szerint rendes nyilvános isteni tiszteletet tarthatnak, amennyiben az a fennálló törvényekbe, az állam érdekeibe és a közerkölcsiségbe nem ütközik és az illető rendőri hatóságnak eleve bejelentik. L. még Egyéni szabadságjogok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
