Vác,

Full text search

Vác, rendezett tanácsu város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felsőváci járásában, a váci r. kat. püspökség és káptalan székhelye, a Duna bal partján, a tenger szine felett 111 m. magasságban. A város területe, ahová Alsó-Pencés Szügyi puszta meg Klarissháza majorság is tartoznak, összesen 10,770 kataszt. hold; ebből mívelés alatt áll: 6296 hold szántóföld, 181 kert, 520 rét, 536 szőllő, 872 legelő és 3311 hold erdő, a többi nádas s nem termő terület. Szőllejéből a filloxera 1884 végéig 734 holdat pusztított el, tehát többet mint amennyit ma mívelnek. A város szabályosan épült hosszu, keskeny földterülete nyulik; terei és utcái csinosak, s a középső városban elég rendezettek. A szabályozást még 1762-86. püspöke Migazzi Kristóf gróf kezdeményezte, azóta bontották le a régi várkapukat, betömték sáncárkait, s alapul-fogadták el az egész városon végig vezető hosszu, széles utcát, s a rendezés élére szabályrendelettel biró szépítő bizottságot rendeltek. A mult században hajóhíd is vezetett a szentendrei szigetre, hanem ezt az 1775 febr. 26-iki árviz jege összetörte, s azóta hol dereglye, hogy csavargőzös közlekedik. Épületei közt legjobban kiemelkedik a szép székesegyház, melynek alapját még 1756. rakatta püspöke Althán Károly gróf, és pedig cölöpökre, negyven láb mélységre, mert a tér ingoványos volt, s csak 1777. fejezték be a szerint a megújított terv szerint, melyet Migazzi gróf 1762. II. József udvari építésze Canevall által készíttetett, s aki az eddigi részeket lebontatta, s a mű vezetését egy Oswald Gáspár nevü piarista fráterre bizta. A templom kupolájának magassága 214 láb, belső átmérője 60 láb. Előcsarnokát 12 korintusi oszlop tartja. Legnagyobb ékessége a Maulpertsch Antal bécsi festő freskó festménye. A székesegyházzal szemközt a Duna mellett fekszik a kétemeletes püspöki palota. A Székesegyház-téren áll a kegyes tanítórendiek háza és főgimnáziuma. A felsővárosi plébániatemplom, melyet fehérek templomának is nevez a nép (egykor a dominikánusoké volt) u. n. jezsuita barok stílusban épült. A városnak egyik nevezetessége a süketnémák orzságos intézete, mely 1802. egy gömörvármegyei emberbarát Cházár András indítványára keletkezett s mintegy száz tanulót fogad be, akik itt a sjöld kézimunkát is elsajátítják. Maga az épület eredetileg püspöki lakóház volt, s itt volt szállva Mária Terézia, mikor 1766. a várost meglátogatta. Az országos fegyintézet csúcsíves kupolájával szintén egyik nevezetessége a városnak. 1808-25. a Ludovika-akadémia volt elhelyezve benne, s csak 1855. lőn fegyházzá átalakítva, 1895. jelentékenyen kibővítve. A váci lövőház 1753. épült a Gombás patak partján, közel a Hét Kápolna nevü kegyhelyhez, egy díszes híd szomszédságában, melynek szobrait nagyon megrongálta az idő s az 1849-iki kartács-zápor. Vác polgári népessége (1891) 14,450, ezek közül magyar 12,599, német 817, tót 431, a többi 4,17% más nemzetiségü. Vallásfelekezetre nézve 10,832 r. kat., 1106 ev. ref., 582 ágostai és 1609 izraelita, a többi 2% más vallásu.

Vác város címere.
Vác székhelye a felsőváci járás szolgabirói hivatalának s telekkönyvi hatósággal felruházott járásbiróságnak; itt állomásozik a 6. számu honvéd huszárezred, melynek elég tág és alkalmas kaszárnyája és gyakorlótere van; van azonkivül adóhivatala, pénzügyőri biztossága, postája s táviróhivatala, postatakarékpénztára, kir. közjegyzősége, takarékpénztára, kereskedelmi és iparhitelintézete vácvidéki népbankja s betegsegítő pénztára. Közművelődési intézeteit tekintve, felemlítendő a püspöki papnevelő intézet, hittudományi tanfolyammal; püspöki könyvtár, melynek Peitler Antal püspök díszes önálló épülete emelt, jeles a kegyes tanítórendiek főgimnáziuma és újoncnevelő háza, melynek épületét Schuster Konstantin bőkezüséggel építtette, a szerzet nevezetes könyvtárával; említendő a Szent-Ferenc-rendü atyák kolostora, a káptalan felügyelete alatt álló fiutápintézet, a süketnémák országos intézete, a középvárosi polgári leányiskola a szent Vince leányainak vezetése alatt, azon a helyen, ahol egykor a Szent-Miklós-templom, az ideiglenes székesegyház állott, több hitfelekezet elemi iskolája, kisdedóvó intézetét a váci nőegyesület Fröbel rendszere szerint gondozza; van gyermekmenedékháza, kaszinóköre, kat. olvasóköre, ipartestülete, iparos-olvasóköre; kat. legényegyesülete, városi tüzoltó egyesülete, az országos vöröskereszt-egyesület fiókja, irgalmas rendü és városi kórháza, két gyógyszertára, Szent Vince-segítőegyesülete, több hirlapja: a Váci Közlöny (XX. évfolyam, szerkeszti Varga Mihály), Váci Hirlap XI. évfolyam, szerkeszti Kiss József), Vác és Vidéke (I. évfolyam, szerkeszti Nagy Gyula), továbbá megjelenik még Vácon: Reménységünk (magyar), Rettung (német) és Nasa Nádej (tót nyelven), havi folyóirat mind a három Varga Mihály szerkesztésében és I. évfolyamban; végre: Tel Talpios (héber nyelven) VI. évfolyamban Katzburg Dávid szerkesztésében. A váci nyomdát még Mária Terézia idejében állította Ambro Ferenc. Ipara és kereskedése Budapest nagy fejlettsége miatt megcsappant, de a gyáripar emelkedőben van. Eddig létrejöttek a szalmahüvelygyár, hengermalom, a cink- és ónlemezgyár, a Reitter István kocsigyára, a kötőszövőgyár, nem számítva ide a fegyintézetben űzött ipart, amely hasonlóképen igen jelentékeny, a Naszál hegyben fejlett kőbányát, s a téglagyárakat, melyek részben a fővárost látják el építési anyagokkal. A hires váci kenyeret itt házilag készítik. A város újabb időben a Hét Kápolna szomszédságában szórakozási helyül szép ligetet rendezett be s az u. n. Veresház-teret parcelláztatja. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Vácon 1891 nyarán sikerült gazdasági kiállítást rendezett, mikor itt egyúttal egy helyi érdekü műrégészeti kiállítás itt nyilt meg s azzal vette kezdetét a váci muzeum-egylet, melynek immár saját helyisége van. Vác területén született a XVII. sz.-ban Beniczky Péter a költő; itt élt és itt halt meg Argenti Döme dr; itt született Füredi Mihály, családi nevén Aszalkovics, jeles népszinmű-énekes; itt nyugszanak Együd István szinművészenek, Karcsu Antal Arzénnek a város történetirójának s Hammernyik Jánosnak, a magyar tud. akadémia legnagyobb hagyományosának hamvai.
Igen valószinü, hogy Vác már Szt. István kora előtt fennállott. Waic (Vazul) volt a neve a megkereszteltetése előtt magának a szent királynak is. Az Árpád-házi királyok sokat tartózkodtak Vácon, s mint köztudomásu, Imre király és Boleszló váci püspök közt itt ment végbe 1199 márc. 10. ama heves jelenet, mely Imrének Endrével való összeütközését megelőzte. Vác a tatárok betörése alkalmával siralmas állapotra jutott. A várost Batu khán 1241 márc. 17., éppen fekete vasárnapon, ugy elpusztította, hogy kő kövön nem maradt. Mikor a tatárok elvonultak, IV. Béla a várost újra felépíttette s német települőket hivott be. Mátyás király Vácon 1485. országgyülést is tartott; itt hozták a nádori méltóságról szóló törvényeket, jóllehet azok záradékát Budán irták alá s mint ilyent iktatták a Corpus Juris-ba. A mohácsi veszedelem után sanyaru sors várt a városra; a várat ugyan püspöke Broderich István annyira megerősítette, hogy az sokáig dacolt az erőhatalommal, de 1541-ben mégis megvívta a török; bástyáit, templomait, palotáit összelövette s 1544-95. egyfolytában birta, mig püspökei örökös nyughatatlanság közt hol Nógrád várában, hol a táborban tartózkodtak. A reformáció a török világ idejében fészkelte be magát. Mig a székesegyházból mecsetet, a dominikánusok kolostorából pedig fürdőt alakítottak a törökök, addig az elpusztult Szt.-Mihály-templomot foglalták le a kálvinisták, s mint Szapolyai pártján levők annyira megszaporodtak, hogy maguknak itten nevezetes iskolát rendeztek be, amely 1626-ig állt fenn s különösen Bethlen Gábor alatt virágzott, de sokáig nem birta a törökök zaklatásait elviselni s a református iskola tanárai és tanulói Kecskemétre, Nagy-Kőrösre és Ceglédre széledtek el. A város 1684. ismét a katolikusok kezére került; 1685. újra betört a török, a várost újra feldúlta, kirabolta s felégette és ez csak akkor került megint a magyarok kezébe, mikor Lotaiai Károly a következő év őszén Budát elfoglalta. A város felépítésének és újraszervezésének érdeme első sorban Dvornikovich Mihály püspököt illeti, ki 1689 után tizennégy évig tartó püspöki kormánya alatt mindent elkövetett, hogy a várost hamvaiból új életre keltse. Migazzi Kristóf gróf püspöksége idején a város újból felvirágzott. 1849 jan. 6. Görgey (l. o.) itt adta ki hires váci proklamációját. A városban két kemény csata volt: az egyik ápr. 10-én, midőn az volt Klapka György terve, hogy Götz s Jablonovszky seregeit belekergetik a Duna árjába, azonban e terv nem sikerült. Götz megsebesülve foglyul esett s itt halt meg sebeiben s másnap Görgey nagy katonai pompával temettette el. A másik még keményebb ütközetet jul. 17. Paskievics orosz tábornagy főhadseregével vívták. 1869. díszes emlékoszlopot emeltek az elesett bajtársak sírjai fölé s jul. 17. minden esztendőben istentiszteletet tartanak a váci csata emlékére, s megkoszoruzzák az emlékoszlopot.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me