Újvidék
Újvidék (Növi Sad, Neusatz), szab. királyi város Bács vármegyében, a Duna bal partján és a Ferenc-József-csatornának belé való torkollása mellett, a hegyen fekvő Péterváraddal szemben, melylyel hajóhíd és vasúti híd köti össze Ú. igen fejlődő és csinosodó város, melynek főtere s utcái díszes épületeikkel (takarékpénztár, törvényszék, püspöki palota, kat. gimnázium, kórház, lövő-egyesület háza) egész modern jellegüek. Ú. a bácsi gör. kel. szerb püspöknek és szentszéknek, az U.-i járás szolgabirói hivatalának, királyi törvényszéknek és járásbiróságnak, királyi ügyészségnek, csendőrszárnyparancsnokságnak és a 6. sz. hadkiegézítő kerületnek széke; van magyar királyi erdőgondnoksága, folyammérnöki hivatala, közalapítványi ispánsága és adóhivatala, közalapítványi ispánsága és adóhivatala. Kulturális intézményei: a r. kat. magyar és a gör. kel. szerb főgimnázium, az állami polgári iskolával kapcsolatos ipar- és felső kereskedelmi iskola, a szegény iskolanővérek zárdája, számos egyesület, közte a Matica szrbszka szerb irodalmi egyesület (10,000 kötetes könyvtárral és folyóirattal). Ú. általában a szerb szellemi és társadalmi élet gócpontja, van szerb nemzeti szinháza, hét szerb lapja (csak 1-1 magyar és német), de újabban a magyar elem mind több tért foglal. Lakóinak száma 1850-ben csak 10,007 volt, 1870-ben már 19,119, és ma 24,707, köztük 7804 magyar, 5996 német, 1010 tót és 9300 szerb, hitfelekezet szerint 13,900 róm. kat., 11,274 gör. kel. 187 ág. evang., 394 ref. és 644 izraelita. A lakosok roppant élénk kereskedést űznek gyümölcscsel és zöldséggel (Budapest és Bécsig), borral és gabonával és nagyban űzik a halászatot, selyemtermelést és kertészkedést; van nagy selyemgyára (500 munkással), gázgyára, jelentékeny malom- és szeszipara, valamint bocskor- és papucskészítése. Áru- és személyforgalm gőzhajón és vasúton egyaránt nagy; a városban több mint 200 korcsma és kávéház van. A földbirtok és kereskedelem leginkább a szerbek kezében van, mig a németek főleg iparosok. Van 24 hitelintézete, vasúti és gőzhajó-állomása, posta-, táviró- és telefonhivatala és postatakarékpénztára. Házainak száma 3185, határa 15,921 ha.
Újvidék város címere.
Ú. helyén már a mohácsi vész idejében volt egy kis telep (Vásáros-Várad), mely a Péterváradon székelő bélakúti cisztercita apátság birtokaihoz tartozott; mikor a törökök elfoglalták Péterváradot, teljesen elpusztult s ekkor szerbek alapítottak új telepet; ez hamar felvirágzott, 1748. már szabad királyi várossá lett s ekkor kapta az Ú. nevet. 1771. és 1838. nagy árvizek látogatták 1849 jun. 12. Jellachich seregének kiűzése alkalmával teljesen romba dőlt; de csakhamar felépült és az alkotmány helyreállításával igen gyors virágzásnak indult. Ú. ma a délvidék kereskedelmének és társadalmi életének egyik kiváló gócpontja. V. ö. Érdújhelyi M., Ú. története (1895).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
