Tébai légió (lat. Legio Thebaica), hires mártir-legenda tárgya, mely szerint Diocletianus uralkodó társának, Maximianus Herculiusnak, midőn ez 285. a mai Wallisban a bagaudok ellen hadat viselt, avagy midőn 303-ban ott időzött, egy légió tébai küldetett a Keletről megerősítésül. Midőn a vezér katonáit a keresztények üldözésére vezényelte, ez a légió, mely egészen keresztényekből állott, megtagadta az engedelmességet. Kétszeri megtizedelés után, miközben vezetőjük Mauritius a hithez való hűségre figyelmeztette őket, még 6600 embert mészároltak volna le. Ezen tett helyén emeltetett aztán, mint ezen mártirok fő kultuszhelye, a Szt.-Móric-templom és kolostor. Innen terjedt el a légió tisztelete, különösen a Rajna vidékére. Az újabb kritika (Rettberg, Kirchengeschichte Deutschlands, 1 köt., Göttinga 1845, továbbá Gieseler, Lehrbuch der Kirchengeschichte, 1 köt., 1 rész Bonn 18835) kétségbe vonja a legenda történeti hűségét és lehetőségét. V. ö. Berg, Der heilige Mauritius und die thebäische Legion (Halle 1895); Ducis, St.-Maurice et le martyre de la Lég. Théb. (Annecy 1888); Allard, La persécution de Dioclétien et le triomphe de l'église (Páris 1890).