Szarkofág
Szarkofág (gör., testemésztő, kőkoporsó). Szarkofágosz lítosz néven a görögök egy asszoszi mészkőfajt neveztek, melyben a holtak tetemei gyorsan elporladtak. Egyiptomban a Sz. már az óbirodalom idején használatos. (Egy a XVIII. dinasztiabeli fárao szienitből készült Sz.-jának képét l. az Egyiptomi művészet I. mellékletén.) Egyiptomból terjedt el használata Likiában, Feniciában. Az etruszkokról főleg égetett agyagból való Sz.-ok maradtak ránk, melyek tetejében a halott s gyakran feleségének félig fekvő alakja is látható. A Kr. e. V. sz.-tól kezdve a görög Sz.-ok mind magasabb művészi szinvonalon állnak. Legszebb az antik templomra emlékeztető formáju Sz., melynek dór oszlopközeiben siránkozó asszonyok domborművü alakjai láthatók. Ez s a bécsi udvari muzeumban őrzött AmazonSz. a Kr. e. IV. sz.-ból való. A rómaiaknál Kr. e. a II. sz-ig a halottégetés általános s csak innentől kezdve divatos a Sz., melynek számra nézve legtöbb példányai ez időtől kezdve alók s maradtak ránk. A szegény ember megelégedett az egyszerü homokkő-Sz.-gal, a gazdagokét nemesebb kőből faragták ki s művészi ékítményekkel látták el, mint p. szt. Helénának a Vatikánban őrzött kőkoporsóját. A Sz. domborművü ábrázolásai, melyek rendszerint három oldalán alkalmaztattak, gyakran genreszerüek; hétköznapi jeleneteket ábrázolnak vagy mitologiai alakokat, még pedig legtöbbször olyanokat, melyek a mulandósággal a túlvilági élettel kapcsoaltba hozhatók. A magyar nemzeti muzeum udvarán látható Sz.-ok egyike a halál géniuszait tünteti föl. Ez s a többi, hol alakokkal, hol pusztán ornamentikával ékes vagy teljesen egyszerü Sz. Aquincum helyén került felszinre. Alakjuk hosszukás, lefelé vékonyodó, belül kivájt, négyszögletes kőláda, melyet tömör, nyeregtetőalaku s sarkain szögletesen kidudorodó fedél takar. A középkorban is használatos a Sz., talapzaton áll, bronzba öntve is előfordul s a neve tumba. A renaissance síremékein hol szabadon, hol pedig fülkében találjuk s miként már a középkorban is, holttestet nem tartalmaz, pusztán szimbolikus rendeltetése van. Magyarországon nevezetesebb ilynemü emlékek: szentgyörgyi és Bazini György gróf vörösmárványkoporsója a pozsony-szt.-györgyi templomban, a Hunyadiaké a gyulafehérvári székesegyházban és Rákóczi Zsigmondé a szerencsi templomban. E században Franciaországban ismét régi föladatát teljesíti a Sz. Napoleon s más előkelő emberek nyugvóhelyei, valamitn a párisi Pantheonban levő sírok Sz.-ok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
