Szaloniki
Szaloniki (Szelanik, a régi Therma), az ugyanily nevü török vilajet (34,450 km2 ter., 990,400 lak.) fővárosa és görög érsek székhelye Makedoniában, a Thermaei- vagyis Sz.-i öböl K-i végében, a Kortiasz-hegy lejtőjén, a Vardar-torkolat síkjának K-i oldalán, vasút mellett, mintegy 150,000 lak., akiknek közel fele a XVI. sz.-ban Spanyolországból bevándorolt zsidók utódai, a többi görög (25 %), török (15 %), bolgár, szerb és cincár (5-5 %). Ipara nagyobbára csak házi ipar. Ellenben kereskedelmi forgalma jelentékeny. Kikötője biztos és kényelmes és mivel Makedonia útjai, a Vardar, a Sz. - üszkübi vasút és a karavánutak a tengerhez nagyobbára mind ide vezetnek, Sz. Makedonia legfontosabb áruraktára. A legfontosabb kiviteli cikkek a gabona (Angliába, Franciaországba, Olaszhonba stb.) és dohány (felében Ausztria és Magyarország felé), azonkivül pamut, tűzi- és épületfa, opium, szilva, állati bőrök és nyers selyem. A bevitel fő cikkei: cukor (Triesten át és vasúton), kávé, rizs, só, petroleum és kőszén, főképen pedig fém- és pamutáruk Angliából, gyapju- és faáruk Ausztriából, bőráruk Franciaországból és Göröghonból, olajok, szappan stb. 1893-94. megfordult benne 657 gőzös és 3651 vitorlás, 635,148, illetőleg 80,318 regisztertonna tartalommal. Ezek közt legtöbb az angol és francia és mindjárt utána az osztrák-magyar. Személyszállító hajókat járatnak ide az osztrák-magyar Lloyd, a Messageries Maritimes, Fraissinet és társa, a Navigazione Generale Italiana. Sz. a tenger felől festői látványt nyujt, de belseje rendetlen és piszkos; csakis a Ny-i részen levő frank városnegyed és a falakon kivül levő Kalamaria külváros tesz kivételt. A város háromszögalaku; a háromszög egyik oldala a tengerpart, ahonnan amfiteátrumszerüen emelkedik; körfalai érintkeznek a legmagasabb ponton fekvő citadellával, az egykori akropoliszszal, későbbi Heptapyrgionnal s mostani Jedi Kuléval, amely még a velencei uralom korából való. A legjelentékenyebb épületek: a Hagia-Szófia-mecset, a Kasszimije-mecset, amelyek egykor görög templomok voltak, éppen ugy a Szt.-György-rotunda bizánci mozaikokkal. Számosak még az ókor maradványai. Sz. már a bizánci császárok korában a birodalomnak gazdag iparos- és kereskedővárosa volt. A szláv népek a VII. sz.-ban többször ostromolták; 904. elfoglalták az arabok és 1185. a normannok. A keleti latin császárság alapításakor Montferrati Bonifacius uralma alá került, aki itt egy királyságot alapított. 1222. az epirusi deszpoták hatalmába került, 1246. a bizánciaké és 1423. Velencéé lett. 1430 márc. 29. foglalták el a törökök.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
