Schaumburg-Lippe, a német birodalom egyik hercegsége Hannover és Vesztfália porosz tartományok közt, 340 km2 területtel. A hercegséget a Weser hegység legészakibb nyulványai takarják; É-on a Steinhuder Meer, K-en a Bückeberge és Ny-on a Schaumburgi-erdő határolják; 1892-ben 4598 ha.-on termett 9876 t. rozs, 1751 ha.-on 3646 t. búza, 748 ha.-on 1301 t. árpa, 1254 ha.-on 21 954 t. burgonya, 2499 ha.-on 4248 t. zab és 3955 ha.-on 11 885 t. réti széna. AZ 1892-iki összeirás szerint volt 3075 db ló, 10 910 szarvasmarha, 2682 juh, 19 473 sertés, 6127 kecske és 1684 méhkas. A lakosok száma (1890) 39 163 (19 435 férfi, 19 728 nő), 1 km2-re 115; köztük 31 160 ág. ev., 607 r. kat. és 366 izraelita. 1895. a lakosok száma: 41 244. A mezőgazdaságon kivül a szénbányászat, a lencérnafonás és vászonszövés a fő foglalkozás. Ásványviz-források vannak Eilsenben és Stadthagenben. A hercegség a S.-i család férfiágában az elsőszülöttség rendje szerint örökölhető. Az 1868 nov. 17-iki alkotmány szerint a tartományi gyülés 15 tagból áll, akik közül kettőt a herceg nevez ki, egyet-egyet pedig a nemesség, a papság a jogászokkal, azután az orvosok a tanférfiakkal választanak; a többi tizet a többi választó polgár választja. A szövetségi tanácsban és a birodalmi gyülésben is egy-egy tag képviseli a hercegséget. A végrehajtó hatalmat a herceg a minisztériuma által gyakorolja. Az udvari kamara intézi a pénzügyeket. A közigazgatási felosztás: Bückenburg és Stadthagen városok, Bückeburg-Arensburg és Stadthagen-Hagenburg járások. A hercegség bevételei (1894;95) 1 223 895, kiadásai 1 150 067 márkát tesznek ki. Az államadósság: 510 000 márka. Székhelye: Bückeburg. Iskolái: 35 népiskola, 3 polgári, 1 felsőbb leányiskola, 1 tanítóképző és 1 gimnázium (Bückeburgban).