Saldanha
Saldanha (ejtsd: szaldanya) Joao Carlos herceg, portugál államférfiu, szül. Arinbagában 1791 nov. 7-én, megh. Londonban 1876. Anyai részről unokája volt a hires Pombal marquisnak. Miután tanulmányait a coimbrai egyetemen bevétezte, a gyarmat-minisztériumban nyert alkalmazást, s midőn a franciák 1807. Portugáliát megszállották, nagyobb küzdelem nélkül meghajolt az idegen uralom előtt, mignem 1810. az angolok fogságába került. Angliából Braziliába ment, azután belépett az ottani hadseregbe s 1825-ben VI. János által külügyminiszterré neveztetett ki. A király halála után s Izabella régenssége alatt Oporto helytartója volt s ezen minőségében nagy erélyt fejtett ki a Dom Miguel párthivei által rendezett felkelések leveretésében. Nemsokára Dom pedro mellé állott s Oporto megvétele után 1833. a mellé állott s oporto megvétele után 1833. a hadsereg fővezérévé s törzskari főnökké lett. 1l834 máj. 26. oly szerződésre kényszeríté Dom Miguelt, melyben az utóbbi végképen lemondott a portugál koronáról. Az 1836 szeptemberi forradalom leveretése után, melyben S.-nak is része volt, tiz évi száműzetésbe küldötték. Csak 1846. tért vissza, midőn a mozgalom Cabral ellen növekedőben volt; azonban minden kisérlete, hogy a forradalmat leküzdje, hajótörést szenvedett. Csak 1848 elején került megint a minisztérium élére, ahol azután 1849 jun.-ig erősen tartotta magát. Ekkor Maria da Gloria királynő megvonta tőle kegyét és az udvarnál viselt méltóságaitól is megfosztá. A nagyravágyó S. ezért bosszut forralva, 1851 ápr. 8-án kitűzé a lázadás zászlóját, mire 5 évig majdnem korlátlan diktátori hatalommal vezette az ország ügyeit. De midőn 1856-ban II. Dom Pedro foglalta el a trónt, a cortes kérelmére elbocsátá S.-t, ki erre lemondott a hadseregben viselt fővezéri tisztéről is, és újolag az ellenzék vezérévé szegődött. 1862-64., majd 1866-69. követ volt Rómában; 1870 májusban egy katonai forradalom következtében ismét miniszterelnökké neveztetett ki, de ezt a tisztét csak aug.-ig viselte; 1871 febr.-ban mint követ Londonba ment. V. ö. Carnota, Memoirs of the duke of S. (London 1879, 2 köt.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
