Saint Louis
Saint Louis (ejtsd: szent luisz), a legnagyobb és legfontosabb iparos és kereskedőváros, érseki székhely Misszuri északamerikai államban; a Misszisszippi jobb partján, 32 km.-nyire a Misszuri-torkolat alatt, egy mészkőfensík (legmagasabb hely 60 m.) lépcsős lejtőin, (1890) 451 770, az Illinoisban fekvő East-St.-Louist is beleszámítva 466 939 lak. Az iparos telepei közül a kiválóbbak: a vasöntés, gép-, dohány-, festék-, cipőgyártás, olajpréselés, ólomfehér- és viaszkosvászonkészítés, pamutfonás és szövés, faipar, sör- és kétszersültgyártás, cukorfinomítás, húsfüstölés és téglagyártás; a malomipar terén csak Minneapolis múlja felül. Az összes ipari termékek értéke (1890) 228,7 millió dollár. Iparánál fontosabb a kereskedése. S. nagy lerakodó helye a lisztnek, gabonának, pamutnak, dohánynak, szőrmének, kendernek, állatoknak, disznóhúsnak stb. A 13 gabonaelevátorban néha több mint 12 millió bushel van felhalmozva. A teljesen egyenes utcákból sakktáblaszerüen épített város kiválóbb épületei: a gránitból épült vámház és postapalota, a kupolás court-house, az őrültek háza, az Egyesült-Államok arzenálja, a pamutbörze, a city-hall, a kiállítási épület, a kat. székesegyház, az Odd Fellows épülete, és több nagyszerü hotel. A legélénkebb utcák: az Olive-street, Broadway és Chestnut-street; a Fourth-streeten van a legtöbb bank, a Third-streeten a biztosító intézetek és a folyó mellett a bizományi üzletek. Parkjai közül a kiválóbbak: Ny-on a Forest-park (555 ha.), DNy-on a Tower-Grove-park (110 ha.) Kolumbus, Humboldt és Shakespere szobraival és a Lafayette-park (12 ha.). A Shaw-féle vagyis a misszurii botanikuskert (30 ha.) egyike a legszebb botanikuskerteknek az É.-amerikai Egyesült-Államokban. Érdekesek még a Fair-Grounds lőversenypályával és 25 000 néző számára épített amfiteátrummal; néhány temető, aminő a Bellefontaine; a régi vizvezetéki művek Merchants-bridgenél és az újabbak valamivel fölebb; az 1874. befejezett, St. Louisról elnevezett három íves, 1890 m. hosszu híd, két emelettel a vasút és egyéb közlekedő eszközök számára. A jótékonysági intézetek közül a nagyobbak: az állami, a tengerész-kórház, az őrültek háza, több árvaház stb. A fontosabb kulturális intézetek. a Washington University, amely a politechnikumi, művész- és jogi osztályán kivül női collegeet is foglal magában; a kat. College of the Christian Brothers, a lutheránus német Concordia College, a St. Louis Medical College, a városi könyvtár ( 70 000 köt.) és a Mercantile Library (80 000 köt.), azonkivül több történelmi, természettudományi, művészeti egyesület. Kezdetben prémkereskedőknek volt állomása. A városnak alapját Laclede 1764. vette meg. 1810. még csak 1600 lakosa volt; 1860. pedig már 160 773. V. ö. Sharf, History of S. (2 köt., Philadelphia 1883).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
