Rubinstein
Rubinstein Antal Gergely, orosz zeneszerző s zongoraművész, szül. a besszarábiai Vehvotinec faluban (Jessy mellett) 1829 nov. 30., megh. Peterhofban 1894 nov. 20. Csecsemő korában szülői Moszkvába költöztek s iróngyárat állítottak; anyja tanította először zongorázni, két év mulva Villoing vette át s vezette a legfelső fokig zenei nevelését. Már 1838. nyilvánosan játszott; 1839-ben Villoingt Párisba kisérte és itt Liszt s mások jelenlétében már hangversenyezve, Bach, Beethoven, Hummel, Chopin, Liszt szerzeményeit játszotta s roppant feltünést keltve mindenütt, Németalföldön, Angol-, Német-, Dánországon át tett hangversenykörút végével tért egy évre hazájába. Majd Meyerbeer tanácsára Dehn Szigfridtől Berlinben a zeneszerzést tanulta. 1846. tette meg R. (Heindl fuvolavirtuózzal) első magyarországi körútját (utoljára 1885 dec. játszott Budapesten). Amerikába tervezett utazásáról lemondva, állandó berlini tartózkodását főleg a zeneköltésre szentelte s 1848. a forradalom kitörésekor Szt.-Pétervárra költözött. Itt oktatásból élt, évenkint hangversenyt rendezett kizárólag saját műveivel; 1854-58. tartó körútjának hangversenyeivel Bécsben, Párisban, Londonban s mindenütt a legnagyobb dicsőséget aratta. Hazatérte után Heléna nagyhercegnő a Kamenoj-Osztrov palotában lakást adott neki, hogy a gondoktól menten alkothasson; mint hangversenyigazgató életfogytig tartó javadalmat nyert 1859., majd az 1862. megnyilt szentpétervéri konzervatorium igazgatója lett. 1867-iki hangversenykörútja előtt lemondott, de Davidoff nyugalmazása után ismét igazgató lett 1887-90. Berlinben 1894. 2000 márkás évi ösztöndíjat alapított pályakezdő tehetséges exekutiv művészek számára. Szerzeményeiben és játékában az érzés bensősége, közvetlensége és a kifejezés finomsága tették világraszóló nagysággá; de a klasszikusok műveiben sokszor csak a fönséget akarta visszaadni s ezt sem érhette el, mert a részletek szépségeivel nem gondolt, mig saját nagy alkotásaiban is a legszebb részletek mellett a pongyolaság és közhelyek vallanak elhamarkodására.
Művei a 100-at messze túlhaladják. Operák: Dimitri Donszkoj (1849); A cserkeszek (Boszu); Szibériai vadászok; Thomsz, a falu bolondja (1853); A puszta gyermekei (t. i. cigányok, 1861); A vajda fia; Feramorsz (Lalla Ruk, 1863); A Makkabeusok (1870); Nero (1879); Kalasnikov a moszkvai kalmár (1880); Szulamith (1883); Rablók közt (1883); Gorjuska (Szomoru nő, 1889). Ballet: A szőllő (1882). Oratoriumok: Bábel tornya; Az elveszett paradicsom; Mózes; Krisztus (a szinpadra szánva); Oceán (42. mű), és még 4 szimfonia. Jellemképek (Faust, IV. Iván, Don Quijote) és 3 megnyitó (Antonius és Cleopatra stb.) zenekarra; 4 zongora-, 1 hegedü- és 2 gordonka-hangversenydarab, számos kamarazenemű 2-8 hangszerre, dalok (Az Asra; Harmat ragyog...) s kisebb zongoradarabok sokasága (tanulmányok, 5 sajkadal) stb. Irói művei: Über Wesen, Zweck und Zukunft der geistlichen Oper (1882); Die Musik und ihre Meister (1892); Erinnerungen (1895). Életirója az angol Mac Arthur (1889). Kitünő jellemzését v. ö. Ehrlich H., Dreissig Jahre Künstlerleben (Berlin 1893) c. könyvében. - R. testvéröcscse: 2. R. Miklós, szül. Moszkvában 1835., megh. Párisban 1881 márc. 23. 1859. a moszkvai orosz zenetársulatot és 1864. konzervatoriumot alapított, emezt mindvégig igazgatta. Első rangu zongoraművész volt.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
