Reims
Reims (Rheims), az ugyanily nevü járás és érsekség székhelye, 1872 ót a megerüsített város Marne francia départementban, az Aisne mellékvize a Vesle partján, egyhangu síkságon, amelyet csak nagyobb távolságban környékeznek alacsony hegyek, a többi közt a hires Montagne de R., az Aisne-Marnei csatorna és több vasút mellett, (1896) 107 017 lak., igen virágzó gyapjuiparral (mintegy 20 gyapjufonó, 80 szövő, a többi közt egy 19 460 orsóval) és pedig posztó-, merino-, flanell-, kasmir-, szőnyeg s egyéb gyapjuáru készítésével, ami összesen több mint 75 millió frank értékü gyapjut fogyaszt el. Sok kezet foglalkoztat a pezsgőborkészítés, amiből évenkint mintegy 20 millió palackot küldenek szét. Egyéb kevésbbé jelentős iparágak a vas- és rézolvasztás, szappangyártás, olajpréselés, üveg-, papiros-, gyertya- és téglagyártás. Legnagyobb a forgalom nyers és feldolgozott gyapjuban és borokban. R.-nek érdekessége ezenkivül épületeiben van. Legrégibb a Mars-kapu, egy római diadalkapu, valószinüleg Augustus, de legkésőbben az Antoniusok korában, amely 1544-ig városi kapu volt, de azután betemették és csak 1812. ásták ki és tisztították meg. Egy római korból való mozaik gladiátorok küzdelmét mutatja. - A Notre-Dame székesegyháza Bernard de Soissons, Gautier de R., Jean d'Orbais és Jean Loup építőművészek vezetése alatt 1212-ben kezdték el építeni. E székesegyház egyike a legremekebb gót épületeknek; hossza 149, magassága a boltozat nélkül 38 m.; homlokzatán (l. az ábrát)
Reimsi székesegyház.
530 szobor áll; rozettájának átmérője 12 m.; két fő tornyának magassága 811/2 m.; egyik harangjának súlya 12 300 kg., belsejében 122 szobor áll; üvegfestményei közül a legtöbb a XIII. sz.-ból való; fő oltára előtt koronázták meg a francia királyokat 1173-tól kezdve IV. Henrik kivételével egészen XVI. Lajosig és X. Károlyt. Gyönyörű szőnyegek (részben XVI. sz.-ból) díszítik és értékesek az egyházi kincsei. (V. ö. Marquet és Dauphinot, Trésor de la cathédrale de R., Páris 1867.) A székesegyház mellett van az érseki palota Jovianus római prefektus márvány szarkofágjával. A régi apátsági templom St. Rémi (1041-1481) a székesegyházhoz hasonlít; benne van szt. Remigius síremléke. A laoni külvárosban látható a Szt.-Tamás-templom Gousset kardinális szobrával s sírjával. A legkiválóbb profán épületek: a városháza, amelynek régibb részei 1627-ből valók, XIII. Lajos lovas szobrával; a szinház (1866-73) a párisi opera mintájára készült; a közkórház. A köztereken vannak XV. Lajos, Colbert és Drouet d'Erlon szobrai. Jeanne d'Arc szobra Duboistól, melyet 1896. lepleztek le. Kivülök két monumentális kút ékesíti a várost. Közművelődési intézetei közül a kiválóbbak: az orvosi előkészítő-, az ipariskola, az 1798. alapított nemzeti akadémia, az 1877. alapított kertészeti, a természetrajzi társulat és egy muzeum régiség-, kép-, érem- és könyvtárral (80,000 kötet, 1500 kézirat). R. legrégibb neve Durocortorum v. Durocorter, a remi gallus törzsnek volt fővárosa. 406. itt szenvedett vértanui halált Nicasius püspök. 496. Remigius püspök itt keresztelte meg Chlodvig frank királyt, akinek halála után R. Ausztriához, 843-ban pedig Kopasz Károly uralma alá került. IV. Lajos e várost az érsekének adományozta, aki grófi és VII. Lajostól hercegi címet kapott. A legfényesebb koronázás a VII. és X. Károlyé volt. 1814 márc. 13. itt győzte le Napoleon a Saint-Prient alatt álló oroszokat.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
