Raumer,
Raumer, 1. Frigyes Lajos György, német történetiró, szül. Wörlitzben (Dessau mellett) 1781 máj. 14., megh. Berlinben 1873 jun. 14. Tanulmányait Halléban és Göttingában végezte; 1801. előadóvá, 1802. ülnökké, 1806. a wustehauseni uradalmi kamara elnökévé, 1809. királyi tanácsossá lett Potsdamban; 1810. Hardenberg birodalmi kancellár irodájába került s 1811. a boroszlói egyetemre a történelem és művészet tanárául neveztetett ki; 1815-17. beutazta Németországot, Svájcot s Itáliát, 1809. pedig mint államtudományok tanára a berlini egyetemre került. Művei közül különösen említésre méltók a Müller János által névtelenül kiadott Sechs Dialoge über Krieg und Handel (1806); Vorlesungen über die alte Geschichte (Lipcse 1821, 2 köt., 3 kiad. 1861); Geschichte der Hohenstaufen und ihrer Zeit (u. o. 1823-25, 6 köt., 5. kiad. 188), alapos kutatások nyomán készült, bár mai nap sok pontban elavult mű; Über die geschichtliche Entwickelung der Begriffe von Recht, Staat und Politik (u. o. 1826, 3 kiad. 1861); Über die preussische Städte ordnung (u. o. 1828); Briefe aus Paris zur Erläuterung der Geschichte des XVI. und XVII. Jahrhunderts (u. o. 1831, 2 köt); Geschichte Europas seit dem Ende des XV. Jahrhunderts (u. o. 1832-1850, 8 köt.); Beiträge zur neuern Geschichte aus dem Britischen Museum und Reichsarchiv (u. o. 1836-39, 5 köt.); Die Vereinigten Staaten von Amerika (u. o. 1845); Briefe aus Frankfurt und Paris 1848-49. (u. o. 1849, 2 köt.); Historisch-politische Briefe über die geselligen Verhältnisse der Menschen (u. o. 1860); Handbuch zur Geschichte der Litteratur (u. o. 1864-66, 4 köt.); Literrarischer Nachlass (Berlin 1869, 2 köt.). Ezenfelül 1830 óta kiadta a Historisches Taschenbuch cimü folyóiratot, Vermischt Schriften (Lipcse) 1852-54, 3 köt.) cím alatt pedig kiadta beszédeit, feliratait stb. Önéletét megirta Lebenserinnerungen und Briefweschel (u. o. 1861, 2 köt.) címü művében. A m. tud. Akadémia 1858. választotta kültagjává.
2. R. György Vilmos, német történetbuvár, R. Károly György fia, szül. Berlinben 1800 szept. 19., megh. mint öngyilkos 1856 márc. 11. Jogi tanulmányai végeztével 1823. állami szolgálatba lépett s a berlini kamarai törvényszéknél ülnök, 1833. a porosz kereskedelmi minisztériumban és az országos levéltárban tanácsos, majd igazgató, és 1844. az államtanács tagja lett. 1851. a levéltár igazgatóságáról lemondott. Művei közül megemlítendők: Über die älteste Geschichte und Verfassung der Kurmark (Berlin 1830); Novus codex diplomaticus brandenburgensis (u. o. 1831-33, 2 köt): Regesta historiae brandenburgensis (u. o. 1836, 1 köt.) s ehhez Historische Karten und Stammtafeln 1200-ig (1837); Die Insel Wollin und das Seebad Misdroy, historische Skizze (u. o. 1851).
3. R. Károly György, német geologus és pedagogus, R. Frigyes öcscse, szül. Wörlitzben 1783 ápr. 9., megh. Erlangenben 1865 jun. 2. Tanulmányait Göttingában és Halléban, aztán a freibergi bányászakadémián végezte. 1811. a boroszlói főbányahivatalnál bányatanácsos és egyúttal az ásványtan tanára lett az ottani egyetemen. 1813-1814. mint önkéntes részt vett a szabadságharcban. 1819. a hallei egyetemre is az ottani főbányahivatalhoz helyeztetett át. 1823. lemondott és a nürnbergi Dittmar-féle tanintézeten működött. 1827 óta Erlangenben a természettudomány és ásványtan tanári állását foglalta el. Legnevezetesebb munkái: Der Granit des Riesengebirges (Berlin 1813); Das Gebirge Niederschlesiens (u. o. 1819); Vermischte Schriften (2 köt., u. o. 1819-1822); Kreuzzüge (I. és II. köt., Stuttgart 1840-1864); Lehrbuch der allgemeinen Geographie (3. kiadás Lipcse 1848); Beschreibung der Erdoberfläche (6. kiadás 1865); Paläastina (4. kiad., u. o. 1860); Geschichte der Pädagogik (5. kiad., 4. kötet, Gütersloh 1874-80); Erinnerungen aus den Jahren 1813-14 (Stuttgart 1850). Önéletleirása halála után jelent meg (Stuttgart 1866).
4. R. Rudolf, német nyelvész, R. Károly György geologus fia, szül. Boroszlóban 1815 ápr. 15-én, megh. Erlangenben 1876 aug. 30., hol 1846 óta a német filozofia rendkivüli és 1852 óta rendes tanára volt. Fő művei: Die Aspiration und die Lautverschiebung (1837, a fonetikai irány első szerény érvényesülése); Die Einwirkung des Christenthums auf die althochdeutsche Sprache (1845); Deutsche Versuche (1861, kisebb dolgozatai); Geschichte der germanischen Philologie (180); Gesammelte sprachwissenschaftliche Schriften (1863). Az 1876-iki német helyesirási konferencia tanácskozmányainak R. javaslata (a szigoru fonetikai elv érvényesítése) szolgált alapul. Igen becses a német tanításról szóló terjedelmesebb tanulmánya atyjának Geschichte der Pädagogik c. művében.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
