Raleigh
Raleigh Walter, sir, brittengerész, szül. Hayesben (Devon grófság) 1552., kivégeztetett 1618 okt. 29. Londonban s Oxfordban tanult; 1569-76. Franciaországban harcolt a hugenották zászlaja alatt; 1597. Gilbert féltestvérével fontos felfedező utat tett É.-Amerikában s 1580-82. az irlandi fölkelés elnyomásában oly érdemeket szerzett, hogy Erzsébet királynő Cork kormányzójává nevezte ki és nagy birtokkal adományozta meg. Nemsokára, állítólag Leicester közvetítésével, az udvarba került. 1584. jogot nyert Erzsébet királynőtől, hogy ismeretlen országok felfedezésére induljon, mikor expediciót küldött É.-Amerika földjére, ahol a hajadon királynő tiszteletére Virginia nevü gyarmatot alapított. 1596. részt vett a Cadix ellen indított fényes expedicióban, 1597. pedig mint ellentengernagy szolgált Essex gróf vezérlete alatt, kinek meghagyására Fayal szigetére indult, melynek fővárosát azonban saját felelősségére megszállotta s ezért hadi törvényszék elő állították s halálra itélték. Howard gróf közbenjárására azonban kegyelmet nyert. 1600 óta Jersey kormányzója volt s I. Jakab ellenfelei közé tartozott, kinek trónralépése után Stuart Arabella érdekében támasztott összeesküvésben - állítólag - részt vett. Ellenfelei újra bevádolták s a birák halálra itélték, a király elengedte ugyan neki a halálbüntetést, de a Towerbe záratta, ahol 1603-tól 1816 márc.-ig fenkölt lelkü felesége társaságában fogva maradt. A börtönben irta History os the world (London 1730, 2 köt.; Edinburg 1813, 5 köt.) c. becses művét. 1616. Stuart Arabellának halála után szabadon bocsátatván, királyi alezredei rangban 7 hadi hajó élén Guayana felé vitorlázott. Az expedició Szt.-Tamás mellett harcba keveredett a spanyolokkal és a várost elhamvasztotta. Visszatérése után a spanyol követ elégtételt követelt Angliától és ekkor R.-t újra elfogták és politikai okokból feláldozták. A király ugyanis megparancsolta, hogy az 1603. R. fölött kimondott halálos itélet végrehajtassék. Politikai, történeti és költői tartalmu kisebb iratai e címen jelentek meg: Mescellanious works (London 1784, 2 köt.); műveinek újabb kiadása: Complete works (8 köt.) 1857., a Poems pedig 1875. jelentek meg. Életét megirták Thomson (London 1830); Tytler (újabb kiad. 1851); Saint-John (2. kiad. 1870); Edwards (1868, 2 köt.); Creighton Lujza (1877); Grosse (1886) és mások. V. ö. James, The naval history of England (6 köt.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
