Rajnai tartomány
Rajnai tartomány (Rheinprovinz, Rheinland), Poroszország legnyugatibb fekvésü és legnépesebb tartománya, a Németalföldiek, Vesztfália, Hessen-Nassau, Hessen nagyhercegség, a Rajnai Pfalz, Lotaia, Luxemburg és Belgium közt; a hozzátartozó, de elkülönített Wetzlar kerületét is beleszámítva 26 992 km2 ter., (1890) 4 710 391, 1 km2-re 174 lak., akik közt 3 351 864 katolikus, 1 295 673 evangelikus, 14 391 más keresztény és 47 234 izraelita. A Rajna által két egyenlőtlen részre osztott tartomány legészakibb része sík v. dombos; D-i részét a rajnai palahegység (l. o.) takarja, amelyben az Idakopf (745 m.), a Walderbeskopf (816 m.) és a Hohe Acht (760 m.) a legmagasabb csúcsok. A Rajna, amely itt 332 km. hosszu és mellékvizei: Wied, Sieg, Wupper, Düssel, Ruhr, Emscher, Lippe (jobbról), Nahe, Mosel és Erft (balról), továbbá a Maas vidékéhez tartozó kisebb vizek (Roer, Schwalm, Niers stb.) öntözik. Legnagyobb tava a Laachi-tó. Az éghajlat a fensíkokon zord, a völgyekben nagyon enyhe. Az egész területből (1893) szántóföld és kert 1 271 230, rét 209 721, legelő 171 502 és erdő 831 093 ha. A legtermékenyebb rész az ugynevezett jülichi vidék, mely Jülich, Gladbach, Grevenboich és Bergheim járásokat foglalja magában. Az évi termés volt 1893-ban 342 141 tonna rozs, 166 071 tonna búza, 30 743 tonna árpa, 205 059 tonna zab, 1 904 477 tonna burgonya és 244 059 tonna réti széna. Bőven terem még a bor (1893-ban 11 541 ha. szőllőn 305 103 hl. bor), különösen a Rajna, a Mosel és Saar mellett. Az állattenyésztés ágai közül kiváltképen a szarvasmarhatenyésztés virágzik. 1892. volt az állatállomány: 162 357 ló, 1 076 945 szarvasmarha, 249 238 juh, 646 481 sertés, 292 007 kecske és 95 674 méhkas. A mezőgazdaságnál fontosabb az ipar és a német birodalomnak alig van tartománya, amelyben ez jobban ki volna fejlődve mint itt. Lehetővé teszik ezt különösen a Ruhr és Saar mentén levő nagy széntelepek és ércbányák (vas, ólom, cink, réz stb. érc). Legnagyobb fejlettségnek örvend a vas- és fémipar (Duisburg, Düsseldorf, Essen, Oberhausen, Köln, Deutz, Eschweiler, Neunkirchen, Solingen, Remscheid, Lennep, Aachen, Burtscheid, Stolberg); továbbá a posztó- és gyapjukelmeszövés (Aachen, Burtscheid, Düren, Elberfeld, Eupen, Lennep, Kettwig), a selyemszövés (Krefeld, Elbertfeld), a félselyem- és bársonyszövés (Elbertfeld, Barmen, Mühlheim, Rheydt, Viersen), a pamutszövés (a Wupper völgyében), a vászonszövés (Gladbach, Grevenbroich), a bőripar (Malmedy, St.-Vith), a papirosipar (Jülich, Düren járások), az üvegipar (Stolberg, Saar-vidék), a cukor-, dohány- és sörgyártás. A virágzó ipar élénk kereskedsét is teremtett; ennek középpontjai Köln, Koblenz, Duisburg, Düsseldorf és Aachen. A kerületek: Koblenz (6205 km2, 633 638 lak.), Düsseldorf (5472 km2, 1 973 115 lak.), Köln (3977 km2, 827 074 lak.), Trier (7183 km2, 711 998 lak.) és Aachen (4155 km2, 564 566 lak.). A tartomány 1815. jutott Poroszországhoz és magában foglalja az egykori Cleve és Geldern hercegségeket (1609 óta), Mörs fejedelemséget (1702 óta), Jülich és Berg hercegségeket, Trier, Köln érsekségeket és Mainz egy részét, Lotaia, Limburg és Luxemburg hercegségek részeit, 4 más fejedelemséget, 13 grófságot, 3 várgrófságot, 38 uradalmat, 7 apátságot, Köln, Aachen, Wetzlar birodalmi városokat. V. ö. Hocker, Die Grossindustrie Rheinlands u. Westfalens (Lipcse 1867); Wegeler, Beiträge zur Specialgesch. d. Theinlande (Koblenz 1878-80.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
