Raimund,
Raimund, 1. Ferdinánd, osztrák-német szinész és szinműiró, szül. Bécsben 1790 jun. 1., megh. mint öngyilkos Gutensteinban 1836 szept. 5. Atyja cukrásznak szánta, de az ifjú 1808. megszökött és szinész lett. Kezdetben magyarországi német szinházaknál működött (Pozsonyban, Sopronban és Győrött), 1814 óta Bécsben volt alkalmazva, előbb a józsefvárosi, 1817 óta a lipótvárosi szinháznál, melynek két évig igazgatója is volt, 1830-ig. Ekkor megvált e szinháztól, mire Berlinben, Hamburgban és Prágában rendkivüli sikerrel vendégszerepelt, első sorban saját darabjaiban. Élete utolsó éveiben (egy 1825. kiállt súlyos betegség folytán) gyorsan fokozódó búskomorságban szenvedett, mely szép falusi jószágán (Gutenstein) sem enyhült és őt végre öngyilkossá tette. Szindarabjai közül, melyekben a népregei varázselemnek nagy szerep jut, a legjelesebbek: Der Barometermacher auf der Zauberinsel (1823); Der Diamant des Geisterkönigs (1824); Der Bauer als Millionä(1826); Moisasurs Zauberfluch (1827); Die gefesselte Phantasie (1828); Alpenkönig und Menschenfeind (1828); Die unheilbringende Krone (1829) és utolsó, legjobb darabja: Der Verschwender (1833). Darabjait fordításokban v. átdolgozásokban magyar szinpadokon is sokat adták és adják még ma is. Műveit kiadták Glossy és Sauer (1889, 3 köt., jó életrajzzal). Életét és sorsát ismételve dolgozták föl költői művekben: Bäuerle Ad., F. R. (1855, 3 köt., regény); Haffner, Therese Krones (1862, népszinmű); Elmar, F. R. (1865, szinmű); Reuger, F. R. (1869, szomorujáték). Szülőházát 1872 dec. 18. emléktáblával jelölték meg, sírja fölé pedig emlékszobrot emeltek. A nevéről nevezett és első sorban a nemesebb népszinmű ápolására hivatott R.-szinház 1893 nov. 28-án nyilt meg. Emlékére bécsi tisztelői alapot gyüjtöttek, melynek kamatjaival (800 forint minden harmadik évben) azt a szindarabot jutalmazzák, mely az utolsó három év leforgása alatt a bécsi R.-szinházban a legnagyobb sikert aratta. 1896 dec. Karlweiss kapta a díjat: Der kleine Mann c. darabjáért, melyet magyar fordításban a budapesti vígszinházban is bemutattak.
2. R. Golo, l. Frederich.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
