Pulyka
Pulyka (Meleagris gallopavo). A vad P.-nak némely buvárok három fajtáját különböztetik meg. Külsőre nézve azonban lényeges eltérés nem észlelhető köztük, a legnagyobb különbség a testnagyságban van. Az Amerika É-i részeiben honos P. igen nagy súlyt ér el (öreg kakasok 30 kg.-ot), mig a mexikóiak csak 9-10, ritka esetben egész 14 kg. súlyuak. Közép-Amerikában és Yucatanban egy gyönyörü szinvegyületü ritka faj van, a szemfoltos P. (M. ocellata), melyet lakóhelye után, Honduras-P.-nak is neveznek. E szárnyast, mely a háziasított fajjal nehézség nélkül párosodik, mindeddig nem sikerült É.-Amerikában és Európában meghonosítani. Némelyek a házi P.-t egy már kihalt fajtától származónak állítják; de e föltevés alaptalansága szembetünű, ha a három tényt szem előtt tartjuk: hogy vad fajták könnyen szelidíthetők, hogy ezek önként párosodnak a házi szárnyasokkal, hogy a vadtól alig eltérő szelid fajtát sikerült tenyészteni, s hogy ez lassankint átfajzik a közönséges P.-ra. A P.-nak mai nap több változata ismeretes, melyek főleg csak tollazatukban különböznek egymástól. Az apró feketés norfolki fajtának fiai rendszerint egészen feketék, csak néha mutatnak fehér foltot fejükön. Szinezete által kitünik a Cambridge-P., bronz-szürke fénylő tollazattal. Dél-Franciaországban elsőbbséget adnak a fehér P.-nak, amennyiben ezt tollnyerésül is használhatják. Hazai P.-ink közt bizvást fel lehetne állítani két földrajzi termetet, amennyiben a dunamenti P.-k a tiszavidékiektől kivált termetre igen eltérnek, ez utóbbiak általában sokkal termetesebbek, súlyosabbak, s igy azon anyagot képviselik, melyet helyes tenyészválogatással jelentékenyen javítani lehetne. A P.-kakas csak három éves korában, a nőstény két éves korban használható a tenyésztésre s amennyiben termékenyeknek bizonyultak, hat, sőt hétéves korukig is alkalmazhatók. A P. az időjárás, közvetve az ól melege szerint már febr. végén, árp. elején hozzá fog a tojáshoz, mely csak ritka esetben húzódik el ápr. végéig. Rendszerint minden második nap tojik egyet; csak igen termékeny állatoknál észlelhető, hogy több napon egymásután tojnak. Az első évadban nyert tojások száma 15-20 db., ritka esetben 25-30 db. Ha a P. a költésben akadályoztatik, másodízben augusztusban v. szeptemberben tojik, de akkor már csak 7-10 db.-ot. A fiatal P.-k nagyon kényesek. Első napon még táplálékot nem kivánnak, de annál nagyobb szükségük van a melegre, miért is anyjok védő szárnyai alatt hagyandók, lehetőleg fűtött helyiségben, melynek padlója 2-3 cm. magasságban finom homokkal, szárazfölddel és hamuval behintendő. Sok helyen a fiatal P.-k 14 napos korukban, sőt előbb is, kibocsáttatnak a szabadba. A legelőre való kibocsátás nagy elővigyázattal eszközlendő s a legelőn gondoskodni kell, hogy ugy eső, mint napsugár ellen megvédessenek. Általában a P. nincs sok betegségnek alávetve. A legveszélyesebb egy kiütés, mely a csőrön, a szárnyak alatt s a combokon mutatkozik s ragályosnak bizonyult. A kiköltés szakán legcélszerübb tiszta árpát etetni, felváltva kockákra vagdalt kenyérrel s némi zöld eleséggel. Egy hét mulva már kenyérmorzsa, tengeri árpa, vagy zabliszt-dara, köles adható nekik. Később a P.-kat legelőn tartani s naponta kétszer, reggel és este kis szemeseleséggel s némi főtt takarmánynyal etetni igen ajánlatos. A hízlalást vagy sötét istállóban, melyben különben szabadon járnak-kelnek, vagy szűk lúdketrecben szokták eszközölni. Hízlalásra tengeri, árpa, zab s főbb burgonya elégséges. A darát leforrázva és hidegen szokás adni. Némi zöldség, különösen sárgarépa, melyet igen kedvelnek, jó melléktakarmány. Franciaországban kölesből v. árpalisztből vaj hozzátétele mellett, tejjel vagy vizzel tésztát gyúrnak, abból csíkot készítenek, melylyel háromszor napjában tömik s italul le nem fölözött tejet adnak nekik. A hízlalás vége felé, mely átlag 24 napig tart, némi aromatikus anyag hozzávegyítésével történik a tömés. Különben a P.-k falékonysága mellett a tömés egészen mellőzhető is. Fehér P.-kat Franciaországban dísztoll nyerésül is tenyésztettek. A hason és a combok közt található selymes pelyhek álmarabout-tollak készítésére szolgálnak, mely célból a kakasok évenként kétszer kopasztattak s 15-20 frank értékü pelyhet szolgáltattak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
