Pueblo-indusok,
Pueblo-indusok, a mai Új-Mexikó és Arizona területek őslakói, akik már a Kolombus előtti időkben falvakban (spany. pueblos) laktak és már akkor is földmíveléssel meg mindenféle házi iparral foglalkoztak (l. Amerikai népfajok szinnyomat 14-ik és 15-ik képét; I. köt., 547. old.). Nyelvük szerint a következő törzsekre oszlanak: 1. Taos, a Rio Grande felső völgyében; 2. Tehua, valamivel alább a folyam mentén, de Santa Fétől még fölébb; 3. Jemez, a Rio Jemez (a Rio Grande jobb oldali mellékfolyója) partjain; 4. Tanos vagy Taynos, Albuquerque körül; 5. Queres, a Sta-Fé-River beszakadásánál a Rio Grandébe; 6. Acoma, a Rio San José völgyében s a közeli magaslatokon; 7. Zuni, a hasonló nevü folyam mentén, mely a Zuni-szoroson tul a Colorado Chiquitóba ömlik; végül hozzájuk számítják a Sosoni vagy kigyó-indusokkal is rokon 8. Hopi vagy Moqui törzset, mely Arizonában a Rio Colorado és a Colorado Chiquito közti fensíkon lakik. Azok a leirások, melyeket az első fölfedezők (Alvar Nunez, 1536. és Coronado, 1540.) adtak a P.-ról, lényegben egyeznek a kutatások mai eredményeivel. A lakóházak faragott kövekből emelt magaslatokon épültek (mesas), épközény- v. köralaku alaprajzzal, s több emeltnyi magasak voltak, oly módon, hogy az épület legfelső része kifelé volt fordítva, mig a többi emeletek terraszszerü kiugrásokkal birtak; legalul, félig a föld alatt, volt az u. n. estufa, mely lakószobául szolgált, s ebben tartották vallásos gyakorlataikat és táncaikat. A P. sajátos kulturája és ipara meg művészete ma is tanulmányozható a még meglevő törzseknél; az Egyesült-Államok kormánya pedig összegyüjtötte a romokból fölásott műemlékeket és régiségeket, melyeket most a washingtoni nemzeti muzeum őriz. Nevezetesek az agyagedény-leletek, mert ez az iparág nagyon kifejlett volt, s nemcsak egyszerü mázos, hanem ásványi festékekkel szinezett s egyébként is kidolgozott agyagipari tárgyakat találtak; ezeken a geometrikus mintáju ékítmények mellett állati alakokat és mitologiai motivumokat is használtak diszítésül.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
