Pterocarpus

Full text search

Pterocarpus L. (növ., Amphymenium Humb. Bonpl. et Kunth), a vitorlás viráguak tövistelen cserjéje v. fája, 18 fajjal mind a két földségnek tropikus vidékein. Levele váltakozó, páratlanul szárnyalt, virága többnyire sárga, gyakran tekintélyes nagyságu, egyszerü v. bogosan összetett fürtté egyesül, termése lapított, kerek v. tojásdad, köröskörül hártyás zászlója van, egymagu, fel nem repedő. A P. Draco L. (P. officinalis Jacq., sárkányszil) Ny.-indiai. Virága sárga, pirossal csíkolt. Kérgéből, valamint a P. Indicus és P. santalinus fajából is, metszés útján világos vérszinü nedv szivárog, a napon megszárad és amerikai sárkányvér néven értékesítik. A P. Indicus Willd. magas fa forró Ázsiának É.-i részén meg a Molukki-szigeteken. Kellemetlen szagu kinót termel, szép piros és kemény fáját pedig kajoéfa néven értékesítik. A P. marsupium Mart. a Malabarparton terem, az officinalis malabari v. amboinai kinónak (kino malabaricum vagy amboinense) termő fája. A P. santalinus L. fil. (algumin a bibliában) 8-10 méternyi K.-India D-i részén meg a Filippinákon. Fája vérszinü, feketével erezett, nagyon nehéz, jó illatu. Ez a piros santalfa v. K.-indiai braziliafa. Sötétebb és a vizben lesülylyedő fadarabjait kaliatura-fának nevezik. Fája piros festéket is termel (santalin); festéknek, fogpornak, valamint finom asztalos- és esztergályosmunkának is használatos. Nálunk vastag darabjait v. felráspolva avagy megőrölve árulják. Ilyen alakját az asztalos gyakran fényezőnek használja, vele a mi fáinknak szép piros külsőt szerez. A P. santalinoides L'Her. Sierra Leona vidéken terem, fája az afrikai szantalfa (bar wood). A P. erinaceutst l. Drepanocarpus; P. ebenus, l. Ébenfa.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me