Pszkov,
Pszkov, 1. kormányzóság Oroszországban, Szt.-Pétervár, Novgorod, Tver, Szmolenszk, Vitebszk és Livonia közt, 44 209 km2 területtel, 1 029 053, 1 km2-re 23 lak. É-i részén egészen sík és több helyen mocsáros; D-i részén az Alauni-dombok ágazzák be; köztük a legmagasabbak: a Viaz, Szudom és a Bjezsanicii platók. Vizei a Düna folyó s az Ilmen és P-i tavak vizkörnyékéhez tartoznak. A P.-i tóba folynak a Velikaja; az Ilmenbe a Lovat és a Selon; a Dünába a Toropa. A tavak száma 854; köztük a legnagyobbak a P.-i (505 km2), a Zsiszeckoje (59 km2), Dvinie (52 km2) és a Poliszto (30 km2). Az időjárás nagyon változó. P.-ban az évi középhőmérséklet 5 °, a téli -5,8 °, a nyári 16,9 °. P. talaja túlnyomóan devoni képződmény, csakis a Düna környékén találni mészkőkorszakbeli képződményeket. A földnek 27%-a a szántóföld, 32%-a erdő és 23%-a rét és legelő. Velikija-Luki járásban búza, egyebütt kender, len, rozs, zab és burgonya a fő termékek. A lovak száma 216 000 db, 350 000 szarvasmarha, 247 000 juh. 439 gyára évenkint 5,2 millió rubel értékü árut termel; köztük a legtöbb a lentörés és bőrgyártás szolgálatában áll. A lakosok nagy-oroszokon kivül esztek és lettek. Nyolc járása: Holm, Novorzsev, Opocska, Osztrov, Porhov, P., Toropec és Velikija-Luki. P. 1782 óta kormányzóság. - 2. P. (Pleszkov), az ugyanily nevü kormányzóság és járás, meg gör. kel. érsekség székhelye, a Pszkova és Velikaja összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 23 985 lak., bőrcserzéssel, lentöréssel és vászonszövéssel; len-, hal- és sókereskedéssel. A folyók által három részre osztott városnak van mintegy 40 temploma, több kolostora, egyéb iskolákon kivül katonai iskolája, régészeti társulata, a Velikaja jobb partján egy kremlje, amelynek falai 1323-ból valók és csaknem egész belsejét a Szt.-Háromság-templom foglalja el. P. Oroszország egyik legrégibb városa, már a X. sz.-ban fennállott. Alapítását a hagyomány szt. Olgának tulajdonítja. A középkorban fontos kereskedelmi hely volt és a hanzával összeköttetésben állott. 1510-ban III. Vaszilij önállóságának véget vetett és a moszkvai nagyfejedelemségbe olvasztotta be. 1582. Báthory István, 1615. Gusztáv Adolf sikertelenül ostromolták. A északi háboruban is volt szerepe. V. ö. Vaszilijev, P. történelmi és statisztikai vázlata (Pszkov 1878, orosz nyelven).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
