Overbeck
Overbeck, 1. Ferenc Kamilló, német protestáns teologus, született Szt.-Pétervárt 1837 november 4-én (16). Tanulmányait Lipcsében és Göttingában végezvén, 1864. Jenában magántanár, 1870. Baselben rendkivüli, 1871. rendes teologiai tanár lett. Negyedik kiadásban kiadta De Wettenek az Apostoli cselekedetekről szóló művét (Lipcse 1870). Saját művei: Quaestionum Hippolyteanum Specimen (Jena 1864); Ueber Entstehung und Recht einer rein historischen Betrachtung der Neutestam. Schriften in der Theologia (Basel 1871; második kiadás 1874); Ueber dei Christlichkeit unserer heutigen Theologie, Eine Streit- unt Friedensschrift (Lipcse 1873); Studien zur Geschichte der alten Kirche (1. rész, Schloss-Chemnitz 1875); Zur Geschichte des Kanons (1880).
2. O. János Adolf, német archeologus és műtörténetiró, szül. Antwerpenben 1826 márc. 27. Bonnban tanult filologiát és régészetet, 1850. u. o. magántanár lett. 1853. Lipcsébe hivták meg a műrégészet tanszékére és az archeologiai muzeum igazgatói állására. 1858. ugyancsak Lipcsében az archeologiának nyilvános rendes tanára lett. Széles körül munkásságából kiemelendők a következő művek: Galerie heroischer Bildwerke der alten Kunst (Braunschweig 1853); kinstarchaeologische Vorlesungen (u. o. 1853); Geschichte der griechischen Plastik (4. kiad. Lipcse 1894)-; Pompeji (4. kiad. u. o. 1884); Die antiken Schriftquellen zur Geschichte der bildenden Künste bei den Griechen (u. o. 1868); Grieshische Kunstmytologie (3 köt. 1871-79) és a hozzá való atlasz (u. o. 1872 óta). Kisebb tanulmányai közül kiválólag fontosak még: Beiträge zur Kritik u. Erkenntniss der Zeusreligion (Lipcse 1861) és Über die Lade des Kypselos (u. o. 1865).
3. O. János Frigyes, német festő, szül. Lübeckben 1789 jul. 3., megh. Rómában 1869 nov. 12. 1806. a bécsi akadémiának lett tanítványa, de néhány társával együtt ellentétbe került az akadémia klasszicista irányzatával, mely a divatos romantikus hajlamoknak oly kevéssé felelt meg, hogy O. 1810. kénytelen volt Bécsből távozni és végleg Rómában telepedett le, hol a katolikus vallásra tért át és a római S. Luca akadémia tanára lett. Schadowval, Corneliusszal, Veittel és Schnorral együtt társaságot alkottak, mely a «Sant'isodorói testvérek», később «nazarénusok» néven olyan nagy hatást gyakorolt a modern német festészetre. A vallásos érzésnek lehetőleg tiszta, szigoru, nem annyira érzékien szép, mint hatásos, mély és egyszerü kifejezésére törekedtek. O. Bartholdy porosz főkonzul házának egy termében József történetéből vett freskóképek közül a József eladását és a 7 sovány esztendő ábrázoló képeket festette (1819. fejeződtek be, most Berlinben); a Massimi villa freskóképei közül O. 5 jelenetet festet Tasso Megszabadított Jeruzsáleméből, azután készült legkitünőbb freskóképe: Assisii szt. Ferenc rózsái a Sta Maria degli Angeli templomban Assisi mellett. Olajfestményei közül a legjelentékenyebbek: Krisztus bevonulása Jeruzsálembe és Krisztus siratása (Lübeck, Mária-templom); Itália és Germánia (müncheni új képtár); Krisztus az Olajfák hegyén (hamburgi kórház); Mária eljegyzése (berlini nemzeti képtár); Mária megkoronázása (kölnidom); A vallás diadala a művészetekben (Frankfurt, Städel-féle intézet), stb. Mind e műveiben tagadhatatlan komolysága, mély vallásos érzése, de ez érzés igazán művészi kifejezésére képtelen. Jobban, eredetibben fejezte ki gondolatait rajzaival, melyekben a technikai járatlansága nem akadályozta. Legnagyobb részük fa-, vagy rézmetszetben megjelent és a német népnek mai napig is kedvencei közé tartozik. Ilyenek: Jézus megáldja a kisdedeket; János a pusztában prédikál; Lázár föltámasztása; Mannanedis; 40 ajz Krisztus életéből; A hét szentség stb. V. ö. Beavington-Atkinson, O. (London 1882); Howitt Friedrich O., sein Leben und Schaffen (2 köt., Freiburg 1886); Veit a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.
4. O. Keresztély Adolf, német költő, szül. Lübeckben 1755 aug. 21., megh. u. o. 1821 márc, 9. Göttingában tanult, hol a göttingai kör költőivel érintkezett; 1779. lübecki törvényszéki ügyész, 1792. a székesegyházi káptalan szindikusa, 1800. szenátor, 1814. polgármester volt. Több kötet lirai költeményt adott ki, melyek közül néhányat Schulz megzenésített s ezeket a nép ma is énekli.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
