Orvieto
Orvieto, az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Perugia olasz tartományban, a Paglia jobb partja közelében, vasút mellett, egy elszigetelt tufa-sziklán (1881) 7304 mint község 15,931 lak. Kiváló bortermeléssel, bor-, szőllő., gabona-, olaj-, selyem- és marhakereskedéssel. Legkiválóbb épületek az 1290. megkezdett és a XVI. sz. végén befejezett székesegyház tiszta márványból, amelynek reliefekben és mozaikképekben gazdag homlokzatán sienai Maitani Lorenzo 1310-30-id dolgozott. Belseje (104 m. hosszu, 32 széles és a középhajóban 34 m. magas) három hajóból áll. A kereszthajóban van jobbra a Cappela nuova a Madonna di San Brizióval s Angelo da Fiesolena meg Luca Signorellinek freskóival. Balra a kereszthajóban a Cappella del Corporaleban látható egy márvány baternakulum és egy ezüst ereklyetartó, a Sienából valón Ugolino di Vieri mesterműve. Egyéb jelentékenyebb épületek: a San Andrea-templom 12 szögletü toronynyal; a San Domenico de Braye kardinális síremlékével; az Opera del Duomo középkori műremekeket és etruszk régiségeket tartalmazó muzeummal; a Vascovile (XIII. sz.), dei Papi- (1294. alapították), Marsciano- (az ifj. Sangallótól), del Capitano- (XII. és XIII. sz.-ból), del Commune-paloták; az 1364. Albornoz kardinális által megkezdett vár, amelynek helyén jelenleg egy nyilvános kert és amfiteátrom áll; a hires 1527. Sangallótól megkezdett és 1540. Mosca által befejezett Pozzo di San Patrizio nevü kút 248 lépcsővel; a Vespignani által épített és Fracassini freskóival díszített szinház. A város melletti szikla ÉNy-i lejtőjén 1876. egykori etrusz temetőt fedeztek föl. O. (Urbibentum, Urbs vetus, későbben Urbevetum és Herbanum) a régi etrusz Velsuna vagy Volsinii helyén áll. 509. már püspöki székhelylyé lett. 538. elvette a keleti gótoktól Belizar; a pápák több ízbenlaktak benne. V. ö. Della Valle, Storia del duomo di O. Róma 1791); Gruner, Die Basreliefs an der Vorderseite d. Doms zu U. (83 rézmetszettel, Lipcse 1858).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
