Orne
Orne (ejtsd: orn), 1. a Mosel 86 km. hosszu baloldai mellékfolyója. Meuse francia départementban ered, átfolyik Meurthe-et-Mosel É-i részén, átlép Német-Lotaringiába és Diedenhoftól D-re 7,5 km.-nyire torkollik. - 2. O., 158 km. hosszu folyó É-i Franciaországban. O. départementban, Séestől 7 km.-nyire ered, átlép Calvadosba, ahol ÉNy-i irányát É-ira változtatja, fölveszi a Noireaut és Odont, Caennél hajózhatóvá lesz és a Szajna-torkolatba szakad. Vizkörnyéke 2863 km2.
3. O., francia département Calvados, Eure, Eure-et-Loir, Sarthe, Mayenne és La Manche közt. 6092 km2 területtel, (1891) 354,387, egy km2-re 58 lak. A département hullámos dombos felületén K-ről Ny. felé krétaképződményekből és gránitból álló földhát vonul el, vizválasztót alkot a La Manche-csatorna és Loire-medence közt és Alençontól É-ra éri el a legnagyobb magasságát (417 m). É-nak folyik a Touques, Dive és O.; a Loire felé a Huisne, Sarthe és Mayenne a Varennenel, K-en az Eure és Rille a Szajna mellékvizei. Éghajlata hüvös és nedves. Talaja részben homokos, de nagyobbára termékeny. 3322 km2-nyi terület áll megmívelés alatt és szolgáltatott (1893) 854,000 hl. búzát, 86,800 hl. rozsot, 337,000 hl. árpát, azonkivül burgonyát, kendert, lent és cukorrépát; sok rajta még az alma és körtefa, amelynek gyümölcseiből bort készítenek. Jól öntözött rétek virágzó állattenyésztést és azt tették lehetővé, hogy O. a legszebb normandiai lovakat, sok ökröt és sertést exportál, különösen Párisba. A bányászat termékei; réz, gránit, quarckristály (diamants d'Alençon) és porcellánföld. 17 ásványviz-forrása közül a Bagnolles (l.o.) melletti a legfontosabb. Vizművei nagy számmal vannak; azonkivül készít vásznat, pamutárukat, bőrt, kesztyüket, papirost, üveget és csipkéket (Podint d'Alençon), bár ez utóbbiból kevesebbet mint régen. Az export fő cikkei: lovak, hízott marha, lúdtoll, almabor és fa. Járásai: Alençon, Argentan, Domfront és Mortagne. Fővárosa Alençon. 1790. Normandiából és Maine tartomány Perche nevü vidékéből alkották.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
