Ormányság
Ormányság, Baranya vármegye délnyugati sarka, mely Jeremiás Sámuelnek az 1828-iki Tudományos Gyüjtemények X. kötetében közölt ismertetése szerint a kémesi határba eső laki hídtól a vármegye csúcsáig, Bogdásáig, a Dráva mentén terjed s összesen 23 helységből (Vaiszló, Szt.-Márton, Bogdása, Zaláta, Hirics, Kis-Csány, Oszró stb.) áll, 12-13,000 lak., akik a sztárai horvátok kivételével, magyarok s külön nyelvjárást beszélnek. A községnevek jobbára szláv eredetüek, mig az egésznek a neve, az O., azaz erdőség, török eredetü, ez arra mutat, hogy maga a lakosság háromféle elemnek az összeolvadásából alakult, u. m.; a szláv őslakókból, magyarokból és turkokból. A magyar-turk elem nyilván Anonymus kunjainak a maradványa; Anonymus szerint ugyanis egyik kun vezér, Ete, a honfoglalás korában Baranyát szállta meg s hogy népe, a kun-kabar elem az ormányságiakban maradt fenn, nyelvük mutatja, mely egyfelől a mátravidéki palócok, másfelől a székelyek nyelvével van közelebbi rokonságban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
