Oncken,
Oncken, l. Ágost, német közgazda, született Heidelbergában 1844 ápr. 14. Münchenben, Hedelbergában és Berinben államszámviteltant tanult és utána 1871 végéig gazdálkodott egy oldenburgi birtokon. 1872. a tanári pályára lépett és a közgazdaság és statisztika tanára lett Bécsben; 1877. ugyanott rendkivüli tanár, de már ugyanazon évben meghivták az aacheni politechnikumra, miglen 1878 őszén rendes tanár lett a berni egyetemen, ahol ez idő szerint is működik. Főbb művei; Untersuchung über den Begriff Statistik (Lipcse 1870); Die Wiener Weltausstellung 1873); Adam Smith in der Kulturgeschichte (Wien 1874); Oesterreichische Agrarier és Adam Smith u. Immanuel Kant (mindkettő u. o. 1877); Der ältere Mirabeau u. die ökonomische Gesellschaft in Bern (Bern 1886); Die Maxime Laissez faire et laissez passer, ihr Ursprung, ihr Werden (u. o. 1886); Die schweizerische Konsularreform (u.o. 1887.
2. O. Vilmos, német történetiró, a fentebbinek testvére, szül. Heidelbergában 1838 dec. 19. U. o., továbbá Göttingában és Berlinben filologiát, történelmet és bölcseletet tanult; 1862. heidelbergai magántanár, 1866. rendiküvi tanár, 1870. a világtörténet rendes tanára a giesseni egyetemen. 1873-76. Giessen város képviselője a II. kamarában 1874-77. a harmadik hesseni választó kerület kiküldöttje a birodalmi tanácsban, ahol a nemzeti-szabadelvü párthoz tartozott. Fő munkái; Isokrates u. Athen (Heidelberga 1862); Athen u. Hellas (I-II., Lipcse 1865-66); Die Staatsllehre des Aristoteles (I-II., u.o. 1870-75); Oesterreich und Preussen im Befreiungskriege (Berlin 1876-79); Das Zeitalter Friedrichs des Grossen (u. o. 1881-82); Das Zeitalter der Revolution, des Kaiserreichs u. der Befreiungskriege (u. o. 1884-86) és Das Zeitalter des Kaisers Wilhelm (u. o. 1890-92). A három utolsó művét O. egy a maga nemében páratlan történelmi monográfia-gyüjtemény számára irta, melyet 30 más munkatárssal Allgemeine Geschichte in Einzeldarstellungen. c. alatt 1878-94. adott ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
