Ólom oxidjai.
Ólom oxidjai. Az ólomnak több oxidját ismerjük. l. Ólomszuboxid (ólomoxidul), Pb2O, mely az ólom felületén képződik, ha azt alacsony hőfokon a levegőn megolvasztjuk. Egészen tiszta állapotban előállítható az ólomoxalátnak 300°-ra való hevítése révén. Fekete pot, melyet a savak ólomoxidra és ólomra bontanak szét; ólomnitrát-oldatban bázisos ólomnitrit képződése közben teljesen feloldódik. A levegőn hevitve ólomoxiddá ég el. 2. Ólomoxid, PbO, amelyet egészen tiszta állapotban ugy készíthetünk, hogy bázisos ólomnitrátot v. bázisos ólomkarbonátot kiizzítunk. Ilyen módon állítják elő nagyban is masszikotnk (l. o.) nevezett ólomoxidot. Az ezüstgyártásnál melléktermény gyanánt kapott ólomoxidnak ólomglét v. lithargyrum a neve. Sárga v. sárgásvörös szinü nehéz por, amely erősen hevítve megolvad; ha a megolvadt tömeg gyorsan hűl ki, akkor sárga szinü kristályos tömeg keletkezik, amelyet ezüstglétnek neveznek; ha azonban lassan hűl ki, kissé vörös szinü tömeg képződik, amelyet aranyglétnek hivnak. Vizben igen kis mértékben oldódik, de ecetsav és higított salétromsav könnyen oldják. Az ólomoxidot gyógyszerek, kristályüveg, kencék, agyagmáz stb. készítésére használják. 3. Ólomszeszquioxid (PbO2) amely képződik, ha frissen készült ólomhidroxidot nátriumhidroxidban feloldunk és a folyadékhoz nátriumhipoklorit-oldatot elegyítünk. Vöröses sárga szinü por, amelyet hevítéskor ólomoxidra és oxigénre bomlik, és sósavval klórt fejleszt. 4. Ólomhiperoxid (ólomszuperoxid PbO2), többféle módon készülhet, legegyszerübben ugy, hogy a miniumot higított salétromsavval melegítjük, amikor az ólomhiperoxid sötétbarna por alakjában oldatlanul visszamarad. E vegyület képződik a lúgos ólomsó-oldatoknak elektrolizisekor, vagy ha ólomacetát-oldatot klórmészszel főzünk. A természetben is előfordul mint plattnerit. Az ólomhiperoxid a hevítéskor igen könnyen szétbomlik ólomoxidra és oxigénre, ezért egyike az eredményesebben oxidáló testeknek. Tömény káliumhidroxid-oldatban a főzéskor feloldódik és ekkor káliumplumbát (ólomsavas kálium), K2PbO3 képződik. Az ólomhiperoxidot leginkább a gyufa gyártásához használják. 5. Vörös ólomoxid v. minium (sandix, párisi vörös, Pb3O4), amelyet nagyban ugy készítenek, hogy ólomoxidot (masszikot) alkalmas lángkemencékben 300-400°-ra felhevítenek. Téglavörös szinü nehéz por, amely hevítéskor megbarnul, a kihűléskor azonban ismét megvörösödik. Fs.-a 9,0. Erősebb izzításkor oxigént veszítve ólomoxiddá alakul át; salétromsavban csak részben oldódik, de ha a folyadékhoz oxálsavat is elegyítünk, pezsgés közben teljesen feloldódik; oxidáló test lévén sósavval melegítve klórt fejleszt. Szerkezetét illetőleg némelyek a miniumot ólomoxid és ólomhiperoxid vegyületének (Pb3O4=2PbO.PbO2), mások pedig bázisos ólomsavas ólomnak tartják.
Szép szine miatt festékül használják, de ezenkivül az üveggyártásnál, továbbá gógyszerek, kittek stb. készítésénél is alkalmazzák.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
