Olivin
Olivin magnézium és vasszilikát izomorf keveréke (Mg2SiO4+Fe2SiO4), némelyikben van egy kevés titánsav, mangánoxidul, nikol, fluor. Lenikább szemekben, ritkán szép rombos rendszerbeli táblás és oszlopos kristályokban. Leggyakrabban olivazöld szinü, innen az O. név (a franciák peridot-nak mondják, mely név szintén általánosan elterjedt), de szürkés meg barnás szinekben is, sőt szintelenül, sárgásan meg kékesen is találni. Az átlátszó, szép zöld szinü, szabadon termő kristályoknak krizolit (chrysolith) a nevük, mely mint drágakő is szerepel; Egyiptomból, Peguból, Cejlon szigetéről és Braziliából hozzák kereskedésbe, ahol a folyók homokjában találni és nagy, szép, hibátlan kristályokban sem igen ritka. A régiek a krizolitot különösen kedvelték. XIII. Lajos idejében volt legfőképen divatban, sokáig mint lülönös ásványfaj is szerepelt. Az Alpokban (Stubachthal) szép nagy világos zöld, nem egészen tökélestes kristályokban terem; de ezt nem dolgozzák fel. K. 6,5-7., fs. 3,2-3,6. A közönséges O. lényeges elegyrésze számos euprutiv kőzetnek, nevezetesen bazaltnak, melafirnak, peridotitnak, de a legtöbb meteorkőnek is lényeges elegyrésze; a leggyakoribb ásványa a meteoriteknek a vason kivül. Kristályait gyakran találni a Vezuv és a Etna vulkáni hamujában is. A vasban igen gazdag. O-nak fayalit meg hialosziderit (l. o.) a neve, szintelennek, zöldesnek, kékesnek, mely vasban igen szegény és ugyszólván csakis a megnéziaszilikátot tartalmazza, forsterit, mely fennőtt kristályokban a Vezuv kőzetében is ismertes. A szemcsés O. magában vagy bronzittal, diallaggal és egyéb piroxén ásványokkal együttesen olivinszikla néven kőzetet is alkot, mely a kristályos palák között szokott fellépni és más-más összetétele szerint más-más néven szerepel (l. Peridolit). Némely bazaltban nagy gömbölyü darabokban mint mint u. n. olivinbomba szokott előfordulni (l. Bazalt). Az O. nagyon könnyen elváltozik, különösen szerpentinné (l. o.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
