Oaxaca

Full text search

Oaxaca (ejtsd: oachaka) v. Oajaca, 1. D-i Mexiko egyik állama a Nagy-oceán, Guerrero, Puebla, Veracruz és Chiapas közt, 88,971 km2 területtel, (1894) 806,879 lak. Paarjai egyensek, de rajtuk nagy számmal vannak lagunák. A tehuantepeki szoros felől Ény-i irányban Cordillerák két lánca vonul át rajta, amelyekben a Cerro San Felipe (3300 m.) és a Zempoaltepek (4000 m.) a legmagasabb csúcsok. A Nagy-oceán vizkörnyékéhez tartozik a gyors folyásu Rio Verde az Atojakkal; a Mexikói-öbléhez a Rio San Juan és a Papaloaban. Az éghajlat csak a partokon forró, egyébütt enyhe és egészséges. A föld termékeny; főbb termékei a kukorica, búza, árpa, a különböző tropikus és szubropikus kulturnövények, mint indigó, kávé, cukor, kakao, pamut, dohány stb. Erdeiben sok az értékes fa. Az állattenyésztés is virágzó. A hegyek bővelkednek arany-, ezüst-, réz-, vas-, kénesőrércekben, kősóban, márványban, gipszben, petroleumban és széntelepekben; de mindeddig a bányászat nagyobb jelentőségre nem emelkedett. Az egyedüli jobb kikötők Puerto Angelés Salina Cruz. A fehér bőrü emberek leginkább csak e városokban telepedtek le; a lakosok zöme meszticekből és indusokból áll, akik közt a zapotekok szorgalmukkal tünnek ki. - 2. O., az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely, a Cerro San Ífelipétől D-re az Altojak szép és gazdag völgyében, kertektől körülvéve, vasút mellett, (1893) 27,856 lak., szivar- és csokoládégyárakkal. A dominikánusok hatalmas nagy kolostora és temploma, elég gazdag könyvtárral, a város legmagasabb pontján áll és a polgárháborukban több ízben erősségül is szolgált. A várost 1522. a spanyolok Antequera néven alapították. 1810 szept. 15-én a spanyolok elleni szabadságharc ebben a városban tört ki.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT