Nyitány

Full text search

Nyitány (farnc. ouverture), olyan szélesebben kidolgozott megnyitó instrumentális zene, mely főleg operákat, oratoriumokat vagy kantátékat előz meg. E műforma erdetét Franciaországban kell keresni; Lully volt az első, aki az ouvertura-re nagyobb gondot fordított s azt ugy fordmailag, mint hangulatilag is kiszélesbítette. Utána s az ő nyomán Gluck Kristóf aztán e téren még nagyobb eredményeket ért el. Gluck operáihoz már oly Ny.-okat csatolt, melyekben az opera fő motimumait is szerepeltette s előre jelezte azokban ama drámai hangulatokati is, melyek az operában érvényesülni fognak. Őt megelőzőleg már Händel és Bach Sebestyén szintén foglalkoztak ugyan nagy szabásu zeneműveiket bevezető megnyitó ouvertura-ökkel, de azok nagyrészt ellenpontozatos alapra helyezkedtek, kevesebb tért engedve az etikai tekinteteknek. Haydn József, a Ny.-formát főleg Teremét sé Négy évszak korszakalkotó világi stilusu oratoriumaiban kezdte eszéményíteni s formailag is kibővíteni. Az újabbkori értelemben vett operai ouverture-ök megteremtésének az érdeme azonban Mozartot illeit, ki minden operájához már tematikus kidolgozásu s szabályos formáju ouvertureöket irt, melyek közül a Don Juan, Varázsfuvola, Titus, Szöktetés a szerjából stb. címü operákhoz irt Ny.-ai ma is a mintaszerüség bélyegét viselik. Utána Beethoven volt az, ki e mformát is a legeszményibb magaslatra emelte. Egmont-Ny.-a szolgált mintául az utána következett zeneköltőknek, kik e téren kiváltak, mint Weber, Mendelssohn, Schumann, Berlioz stb., Concert-ouverture» címet adván ez újonnan kifejlődött műfajnak. A magyar zene-irodalomban is több oly operai Ny.-nyal találkozunk, melyek a régi kalsszikus fromára támaszkodva, e nemben elévülhetetlen becsüek. Ilyen főleg Erkel Ferenc két nagy szabásu Ny.-a Báthory Mária és Hunyadi László operáihoz. Az utóbbi főleg oly monumentális alkotás, mely e nemben a legkimagaslóbb Ny.-okkal is bátran kiállja a versenyt. Számot tesz e téren Doppler Ferenc magyar zamatu Ny.-a is az ő Ilka operájához. E mellett az önálló hangverseny-nyitványok dolgában sem mondható szegénynek a magyar zeneirodalom. Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály ünnepi Ny.-ai magaslanak ki e részben. Goldmark Sakuntala koncert-nyitánya pedig egyike a legmagvasabb s poetikusabb alkotásoknak a vilzeneirodalomban. Liszt Ferenc monumentális Ny.-a pedig Szt. Erzsébet oratorumhoz unikum számba vehető. Az újabb zeneirói nemzedék - ide értve a magyart is - nagy kedvvel műveli a koncert-ouverture műfaját, mely manapság már egészen külön irodalmat alkot.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT