Nyelvújítás
Nyelvújítás, a magyar irodalomban annak a mozgalomnak neve, mely Kazinczy és iskolája által került uralomra és melynek nyiltan kimondott célja volt a magyar nyelvet új szók és szólások által szépíteni. E mozgalom már a XVIII. sz.-ban mutatkozik (Bárczafalvi Szabó Dávidnál s részben már Faludinál), de nagyobb jelentőségre csakis Kazinczy által jutott, kinek kezeiben nagyon veszedelmes alakot öltött. Az eleinte módjával kezdődött szóalkotás utóbb valóságos mániává fajult; aki valamely fogalomra nem tudta a megfelelő magyar szót, mindjárt csinált egy újat, nem véve számba a magyaros szóképzés szabályait. A mozgalom mindig nőtt, 1830. az akadémiában is győzött s legkárosabban hatott a tudományos és hivatalos műnyelvben (e téren hirhedtek Bugát Pál alkotásai, l. o.). A regényekben egész lajstromok jöttek új szavakból, melyekhez kommentár kellett, hogy a közönséges ember megértse. Utoljára annyira kivetkezett a nyelv eredeti formájából, hogy alig lehetett ráismerni, s az idegenszerüségek már a ragozásba és mondatszerkesztésbe (l. Idegenszerüségek) is becsúsztak; újdonatúj igealakok stb. keletkeztek, és a nyelv szelleme veszélyes támadásoknak volt kitéve. Ekkor végre magában a Ny. fészkében, az akadémiában is megtámadták a mozgalmat, az akadémia a kérdés tárgyalására pályázatot tűzött ki (ebben P. Thewrewk Emil a Helyes magyarság elvei c. művével lett nyertes), azonfölül támogatta Szurvas Gábort a Magyar Nyelvőr megindításában (l. o.). Ez a Ny.-t a leghatalmasabb két fegyverrel: tudománynyal és gúnynyal támadta meg és sikerült is neki a Ny.-nak sok korcsszülöttét kiirtani s legalább jövőre az önkényes szógyártást lehetetlenné tenni. Másrészt tagadhatatlan, hogy a számos műfordítás, amelyben a Ny. legtöbb hiva nagy buzgalmat fejtett ki, közvetve előmozdította az ízlés terjedését és közvetlenül az általános világirodalmi tájékozottságot.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
