Nünüke
Nünüke (Meloe L.), a különlábtőízes bogarak csoportjába, a hólyaghúzók családjába tartozó bogárnem. Testök ovalis, csápjaik fűzérformájuak, szemeik vesealakuak, fejök háromszögü, mellső szárnyaik nagyon rövidek, a hátsók hiányzanak. A nőstényeknek nagyobb és vastagabb potrohuk van. Tavaszszal a fűben mindenütt láthatók. Megfogva sajátszerü sárgás folyadékot eresztenek ki testök minden részéből. Tulátalakulók. Egyesek lárvái, mint a kőrisbogáré, a méhkasokban is élnek és igy a méhészetre károsak. Csípős, sárga nedvét pedig azelőtt orvosságul használták (l. Kantaridin). A világ minden részéből 70, Európából 28, hazánkból mintegy 14 faj ismeretes. Hazai nevezetesebb fajok:
a közönséges N. (M. proscarabaeus L.) fekete, lila szinbe játszó. Csápjai és lábai feketék. Mellső szárnyai durván ráncosak. Hossza 12-32 mm. A magyar N. (M. hungaricus L.), fénytelen fekete, a sima szárnyak szegélyén sárga csíkkal. Hasonló nagyságu. Buda környékén nem ritka. A szegélyes N. (M. limbatus Fab.) D-, DK-i faj, de Buda környékén is néha igen gyakori. Az urali N. (M. uralensis Tall.) kisebb fajta, fénytelen fekete szinü. Magyarország közép vidékein, Duna-Tisza közt, Bars vármegyében, a budai hegyeken nem ritka. Hazánkon kivül még Oroszországban található.
A kék N. (M. violaceus Marsh.) fénylő kék, 12-20 mm. hosszu. Igen közönséges. M. decorus Br. et Er., M. coriarius var. rufiventris Germ., M. variegatus Donov. (képét l. a Bogarak mellékletén), M. rugosus Marsch., M. majalis L., M. cicatricosus Leach., M. Tuccius Ross; stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
