Növényrendszer (systema vegetabilium), tudományos alapra helyezett felosztása, illetőleg összefoglalása a növényeknek, közelebbi vagy távolabbi rokonságuk nyomán. A N. mesterséges (systema vegetabilium), tudományos alapra helyezett felosztása, illetőleg összefoglalása a növényeknek, közelebbi vagy távolabbi rokonságuk nyomán. A N. mesterséges (systema artificiale) és természetes (systema naturale), amazt csak egy és tetszés szerint választott bélyegre alapítják. (l. Mesterséges rendszer), emennek alapjául a növénynek lehetőleg minden bélyegét tekintetbe veszszük s ezekből építjük fel a természetes rendszert. mesterséges N. Linné rendszere (l. o.). Ha a cél, hogy a növényt mennél könnyebben szisztémába állíthassuk s azután ennek a nyomán valamely növény nevét fölkereshessük, erre a célra a mesterséges rendszer elegendő, sőt vele általában könnyen boldogulhatunk. A természetes rendszernek azonban az a célja, hogy a növényeket természetes rokonságuk szerint helyezze közelebb vagy távolabb, ugy hogy az egymás után való sorozatuk a növényvilág kifejlődésének hű mása legyen, vagyis a növényországnak lassu és fokonként való megjelenését előtüntesse, még pedig lehetőleg első kezdetétől fogva, felfelé mindég a tökéletesebbeket és tökéletesebbeket, mig végre a N.-t a legtökéletesebbekkel (vitorlásviráguak, boglárkafélék, fészkesek) végzi be. A természetes N. tehát a növényország kifejlődésének családfáját tárja elénk. Ilyen tökéletes N. csak egy lehetséges, mert csak egy felelhet meg a növényvilág természetszerü fejlődésének. Ha a botanikai tudomány fejlődésével több természetes N. támadt, egymástól csak tökéletlenségre v. tökéletességre különbözik, valamint az útra-módra nézve, amelyet Endlicher, De Candolle és Jussieu a természetes N. titkának földerítésére magok elé tűztek. De Candolle és Jussieu a növények főbb csoportjait ismerték fel, Endlicher a családokat alapította és határolta jobban, Braun Sándor pedig az egyes családnak egymásután való sorakozását, rokonságbeli kapcsát kétségtelenül természetesebben derítette ki. (V. ö. Eichler.) Braun rendszere a mai válogatott rendszernek, vagyis az olyan rendszernek is alapja, amelyet (systema eclecticum) nem egy ember derített ki, hanem inkább az ismert rendszerek javából saját és más botanikusoknak a N.-re vonatkozó munkáiból állított össze. Ilyent látni Borbás, A növényország tankönyve (Budapest 1886, 123. old.), s más tankönyvekben is. Meglehetős tökéletes a példaképen itt következő Eichler-féle természetes N.:
A) Nem virágzók (Cryptogamae).
| 1. oszt. | A moszatok (Algae) a csillárkákkal (Characeae). |
| 2. " | A gombák (Fungi), a zuzmók (Lichenes) alosztályával. |
| 3. oszt. | Májmohák (Hepaticae). |
| 4. " | Lombos mohák (Musci). |
| 5. oszt. | Surlók (Equisetinae). |
| 6. " | Korpafűrendüek (Lycopodinae). |
| 7. " | Harasztrandüek (Filicinae). |
B) Virágzók (Phanerogamae).
| 1. rend. | Pálmatobzosak (Cycadeae). |
| 2. " | Tűlevelüek v. tobzosak (Coniferae), a tiszafélék, ciprusfélék, Taxodineák, fenyőfélék, Araucariaceák családjával. |
| 3. " | Gnetumfélék (Gnetaceae). |
1. Egyszikűek.
| 1. rend. | Liliomvirágnak: Liliaceae, Amaryllidaceae, Jurcaceae, Iridaceae, Haemodoraceae, Dioscoreae, Bromeliaceae. |
| 2. " | Ellencsirásak: Centrolopidaceae, Restiaceae, Eriocaulaceae, Xyridaceae, Commelinaceae. |
| 3. " | Buzogányviráguak (Spadiciflorae), Palmae, Cyclanthaceae, Pandanaceae, Typhaceae, Aroideae, Najadaceae. |
| 3. " | Buzogányviráguak (Spadiciflorae), Palmae, Cyclanthaceae, Pandanaceae, Typhaceae, Aroideae, Najadaceae. |
| 4. " | Pelyvás füvek: Cyperaceae, Grimineae. |
| 5. " | Pizangképüek (Scitamineae): Musaceae, Zingiberaceae, Cannaceae, Marantaceae. |
| 6. " | Anyahimesek: Orchidaceae. |
| 7. " | Mocsáriak: Juncagineae, Alismaceae, Hydrocharitaceae. |
2. Kétszikűek.
a) Különszirmuak (Choripetaleae), a szirom külön.
| 1. rend. | Barkásak: Cupuliferae, Juglandaceae, Myricaceae, Salicaceae, Casuarineae. |
| 2. " | Csalánképüek: Urticaceae, Ulmaceae, Ceratophyllaceae. |
| 3. " | Borsképüek: Piperaceae, Polygonaceae. |
| 4. " | Központmaguak: Chenopodiaceae, Amarantaceae, Phytolaccaceae, Nyctagineae, Caryophyllaceae, Aizoaceae, Portulacaceae. |
| 5. " | Sokanyásak: Lauraceae, Berberidaceae, Menispermaceae, Myristicaceae, Monimiaceae, Calycanthaceae, Magnoliaceae, Anonaceae, Ranunculaceae, Nymphaeaceae. |
| 6. " | Keresztes viráguak: Papaveraceae, Fumariaceae, Cruciferaeae, Capparidaceae. |
| 7. " | Bodorrózsaképüek: Resedaceae, Violaceae, Droseraceae, Sarraceniaceae, Nepenthaceae, Cistaceae, Bixaceae, Hypericeceae, Frankeniaceae, Eletinaceae, Tamarisceceae, Ternströmiaceae, Dilleniaceae, Clusiaceae, Oshnaceae, Dipterocarpeae. |
| 8. " | Mályvaképüek: Tiliaceae, Sterculiaceae, Malva ceae. |
| 9. " | Gólyaorrképüek: Geraniaceae, Tropaeolaceae, Limnanthaceae, Oxalidaceae, Linaceae, Balsaminaceae. |
| 10. " | Balzsamos növények: Rutaceae, Zygophyllaceae, Meliaceae, Simarubaceae, Burseraceae, Anacardiaceae. |
| 11. " | Vadgesztenyeképüek: Sapindaceae (beleértve Hippocastaneae), Aceraceae, Malpighiaceae, Erythroxylaceae, Polygalaceae, Vochysiaceae. |
| 12. " | Kutyaképüek: Celastraceae, Hyppokrateaceae, Pittosporaceae, Aquifoliaceae, Vitaceae, Rhamnaceae. |
| 13. " | Ebtejképüek: Euphorbiaceae, Callitrichaceae, Buxaceae, Empetraceae. |
| 14. " | Ernyősviráguak: Umbelliferae, Araliaceae, Cornaceae. |
| 15. " | Kőtörőképüek: Crassulaceae, Saxifragaceae, (Saxifrageae, Parnassieae, Frankoeae, Hydrangeae, Philadelpheae, Escallonieae, Cunonieae, Ribesieae), Hamamelidaceae, Plataneceae, Podostemanceae. |
| 16. " | Kaktuszviráguak: Cactaceae. |
| 17. " | Golgotavirágképüek: Samydaceae, Passifloraceae, Turneraceae, Loasaceae, Ditiscaceae, Begoniaceae. |
| 18. " | Mirtuszviráguak: Onagraceae, Halorhagidaceae, Combretaceae, Rhizophoraceae, Lythraceae, Melastomaceae, Myrtaceae. |
| 19. " | Farkashársképüek (Thymelinae): Thymelacaceae, Elaeagnaceae, Proteaceae. |
| 20. " | Rózsaviráguak: Rosaceae (Pomeae, Roseae, Potentilleae, Rubeae, Poterieae, Spiraeeae, Pruneae), Chrysobalaneae. |
| 21. " | Hüvelyesek: Papilionaceae, Caesalpiniaceae, Mimosaceae. |
| 22. " | Hysterofiták (kétes rokonságu élősködők): Aristolochiaceae, Rafflesiaceae, Santalaceae, Loranthaceae, Balanophoraceae. |
b) Forrtszirmuak, a szirmok alsó része egyben marad.
| 23. rend. | Erikaképüek: Ericaceae, Epacridaceae. |
| 24. " | Kankalinképüek: Primulaceae, Plumbaginaceae, Myrsinaceae. |
| 25. " | Diospyrinae: Sapotaceae, Ebenaceae, Styraceae. |
| 26. " | Sodortbimbósak: Oleaceae, Gentianaceae, Loganiaceae, Apocynaceae, Asclepiadeae. |
| 27. " | Csövesviráguak: Convolvulaceae, Polemoniaceae, Hydrophyllaceae, Asperifolieae (Borragineae), Solanaceae. |
| 28. " | Ajakasviráguak: Scrofulariaceae, Labiateae, Lentibulariaceae, Gesneriaceae, Bignoniaceae, Acanthaceae, Selaginaceae, Verbenaceae, Plantaginaceae. |
| 29. " | Csengetyüképüek: Campanulaceae, Lobeliaceae, Stylidiaceae, Goodeniaceae, Cucurbitaceae. |
| 30. " | Ragadványképüek: Rubiaceae, Caprifoliaceae. |
| 31. " | Csoportosviráguak: Valerianaceae, Dipsaceae, Compositae. |
V. ö. Eichler, Syllabus der Vorlesungen über specielle etc. Botanik (4. kiad., Berlin 1886); Englernek ugyane című munkája (u. o. 1892); Kanitz, A növényrendszer áttekintése (3. kiad., Kolozsvár 1891); Borbás, A rendszertan s a növényország természetes rendszerének mai állása (Tanáregyl. Közl. 1872).
