Növénymozgás
Növénymozgás elnevezése alá a növények mindama mozdulatait foglaljuk egybe, amelyekkel egészük vagy egyes részök helyzetüket vagy helyüket megváltoztatják. Az ugyszólván érzékeny plazma egymaga, vagy pedig egész sejtek környéke oly mozdulatokat végez, amelyek a külső behatás alatt az egyes életfolyamatokat megváltoztathatják, megindíthatják vagy meg is szüntethetik. A külső hatások (az izgatások vagy ingerlések) a világítás irányának vagy hathatósságának, a nehézség irányának megváltozásai, mekanikai illetés, sőt rázás, egyoldalt eső megmelegítés, megvilágítás, a viz ömlése és végre bizonyos kémiai szerek lehetnek. A N. legfeltünőbb módja pl. a szemérmes érzőke (Mimosa pudica) viselkedése, amennyiben a leggyengédebb illetés jelentékeny mozdulatot von maga után. A N. sajátos is, p. fonnyadó szárrész szabad vége a támasztékon túl először súlyánál fogva lekonyúl, de táplálékkal föléledve fölberzed; holott az igy fektetett gyökér vége mindenképen lebocsátkozik. Némely szakaszos mozdulat a külső hatások változatlansága ellenére, ugy látszik, belső változások miatt foly le. A N. csupán a rendes életföltételek közt nyilvánul. Nagyon alacsony hőmérséklet (megdermedés) vagy nagyon magas (tikkadás), sokáig tartó sötétség, oxigén hiánya az érzéketlenséggel, elaléltsággal mozdulatlanságot vonnak maguk után. A N. legnevezetesebbjei a következők: 1. A plazma izgékonysága az algák és más sejtes növényekben; a cservirágon zöld sejtklorofillum-rögöcskéinek helyváltoztatásakor fény hatására nyilvánul. 2. Különböző oldalu növekedés, a csira két végének más irányváltoztatásában, a fogódzó, illetve tekerődző növények továbbhaladásában mutatkozik. Egyes N. teljesen önálló, más a nehézség, hő, fény vagy más erő következménye (paratonikus N.). 3. A fény irányának és erejének változása (geotropismus, heliotropismus) p. ablakba helyezett virágainkon s a napranézőkön eléggé ismeretes. 4. A duzzadás tüneményei vizbe merült növényeken (hydrotropismus), p. az oleanderág vizbe bocsátva alsó végén eredő gyökerecskéit lefelé irányítja. 5. Az ömlés okozta N. (rheotropismus), amint ezt a kukorica, a nád gyökerének a folyás ellen való irányulása feltünteti. 6. Hőben hajlás (thermotropismus) vagy a hő felé (kukorica), vagy tőle el (zsázsa). 7. Kacskaringók fogódzása. 8. A levelek és virágrészek alvása (p. akácfa, körmicevirág), a szövetjük duzzadása és petyhüdése, berzedése és lankadása következtében. A bábakalács, jerikói rózsa összeborulása és szétterpedése, a pásztortűjének (génnor) összecsavarodása nem tartoznak a N. alá, hanem egyszerüen higroszkópikus helyzetváltozások. 8. Mekanikus ingerlékenység a búzavirág belső virágocskáin, a sóskabokor himjein (Diószegi), a szemérmes érzőkén és másokon. (A nebántsvirág és a lövőugorka érett termékének gyenge megnyomáskor való szétvetődése szintén csak fizikai, még pedig feszültségbeli változás következménye.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
