Nátrium karbonátjai.
Nátrium karbonátjai. A nátriumnak két karbonátja ismeretes. 1. A nátriumkarbonát, szénsavas nátrium (szóda), mely a növények hamujában és igen sok ásványvizben (luhi Margit, szántói, emsi, seltersi stb.), azonkivül számos sós tóban (palicsi, nyiregyházi, konyári stb.) előfordul. A természetben is található, igy Egyiptomban (tronaszóda), D.-Amerikában (uraoszóda) és hazánkban, az Alföld némely részein (Szeged) a talajban, honnan a nedvességgel a felszinre kerül és ott a viz elpárolgása után «kivirágzik» (szíksó). Gyárilag kétféle eljárással készítik: a Leblanc-féle eljárás abban áll, hogy a konyhasót alkalmas kemencékben koncentrált kénsavval melegítik, amikor nátriumszulfát és sósav képződnek; az utóbbit vizzel telt agyagedények sorozatán átvezetvén, mint nyers sósavat értékesítik, a nátriumszulfátot pedig mészkővel és szénnel keverve lángkemencékben igen magas hőmérsékletre hevítik. A megolvadt tömeget (szódakenyér), melyben nátriumkarbonáton kivül kalciumoxid és kalciumszulfid is van, vizzel kilúgozzák; a nem nagyon tömény oldatból a nátriumkarbonát szintelen egyhajlásu oszlopokban válik ki, melyek 10 molekula kristályvizet tartalmaznak (Na2Co3+10H2O). Ha az oldat tömény és csak 35°-ra hült le, akkor a rombos rendszerbe tartozó kristályok válnak ki, amelyeknek összetétele Na2CO3+7H2O képletnek felel meg. Mind a kettő a levegőn álláskor fehér porrá szétmálik (natrium carbonicum siccum), melyben 1 molekula kristályviz van. A levegőn hevítve előbb kristályvizében megolvad (34°-on), később vizet veszít, végül (100°-on) vizmentes nátriumkarbonát vagy kalcinált szóda képződik belőle (Na2CO3). A márik, a Solvay-féle eljárás (ammoniakszódagyártás) lényege pedig abban áll, hogy a tömény konyahsó-oldatot ammoniakgázzal telítik és azután 2 atmoszféra nyomás alatt széndioxidgázt vezetnek az oldatba, amikor ammoniumklorid és nátriumhidrokarbonát képződik, mely vizben nehezen lévén oldható, kristályos por alakjában kiválik. Ezt összegyüjtik, kevés vizzel kimossák és azután kiizzítják, amikor a vegyület nátriumkarbonáttá alakul át. Végül megemlítjük, hogy kriolitból is ugy készítenek nátriumkarbonátot, hogy azt égetett mészszel hevítik és a tömeget vizzel kivonják. A vizes oldatban lévő nátriumaluminátot azután széndioxidgázzal bontják el, amikor nátriumkarbonát és oldhatatlan aluminiumhidroxid keletkeznek. A folyadéknak leszűrése, bepárologtatása és a maradéknak kihevítése után vizmentes nátriumkarbonát marad vissza.
A kristályos nátriumkarbonát fajsúlya 16°-on 1,44; vizben legtöbb oldódik belőle 38°-on (100 sr. viz 1142,2 sr.-t old fel), e hőmérsékleten felül oldhatósága csökken, mert ekkor a kevesebb vizet tartalmazó nátriumkarbonáttá lesz, mely vizben kevésbé oldható. Vizes oldata maró ízü és erősen lúgos kémhatásu. Savaktól széndioxid fejlődése közben elbomlik és a megfelelő nátriumsókká alakul át. A kristályos szódát főleg a szappankészítésnél, a kalcinált szódát pedig az üveggyártásnál és más nátriumvegyületek előállításánál (nátriumhidroxid stb.) használják. Ipari értéke a tiszta nátriumkarbonát-tartalomtól függvén, ezt térfogatos úton normál savval szokták meghatározni. Szennyezve szokott lenni nátriumszulfáttal és kloriddal, nátriumszulfiddal, vassal stb. 2. Nátriumhidrokarbonát NaHCO3 (nátriumbikarbonát), kettedszénsavas nátrium. Régebben ugy készült, hogy tömény nátriumkarbonát-oldatba széndioxidgázt vezettek, amikor a képződött és vizben sokkal nehezebben oldható nátriumhidrokarbonát kristályos por alakjában válott ki. Jelenleg többnyire a Solvay-féle eljárással vagy ugy készül, hogy 4 rész elmállott és 1 rész kristályos nátriumkarbonát keverékéhez, melyet lapos tálakba helyeznek el, széndioxidgázt vezetnek és a kapott tömeget 30°-on széndioxid-áramban kiszárítják. Ez a vegyület apró egyhajlásu táblákban kristályosodik; fs. 16°-on 2,22. Vizben sokkal nehezebben oldódik, mint a kristályos szóda (50°-on 100 sr. viz csak 14,5 sr.-t old fel). Az egészen friss készítménynek oldata közömbös kémhatásu, de a levegőn állotté gyengén lúgos, mivel bomlás következtében az előbbeni vegyület képződik belőle. A kereskedésbeli nátriumhidrokarbonátban ennek folytán mindig van 1-2% nátriumkarbonát. Erősebben hevítve széndioxidot veszít és nátriumkarbonáttá alakul át; savak az előbbenihez hasonló módon igen könnyen elbontják. Oldata magnéziumszulfáttal csapadékot nem ad, mig a nátriumkarbonát-oldatban az említett kémszerrel csapadék keletkezik. E reakcióval e két vegyület egymástól könnyen megkülönböztethető. Főképen gyógyszerül használják, ezért kloridokkal, szulfátokkal és jelentékenyebb menynyiségü nátriumkarbonáttal szennyezve lennie nem szabad.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
