Narbonne
Narbonne (ejtsd: narbonn), az ugyanily nevü járás székhelye Aude francia départementban, 12 km.-nyire a Lion-öböltől, hegyektől koszoruzott síkon, vasút és a de la Robine-csatorna mellett, amely a St. Jean-lagunán át a Földközi- és a Canal du Midi által az Atlanti-oceánnal köti össze, (1891) 29,566 lak., szeszfőzőkkel, posztószövéssel, bőrgyártással, kelmefestéssel, agyagiparral és szappanfőzéssel. Kereskedelmének fő cikkei méz, bor, gabona, olaj, só, salétrom és szárított zöldség. Kereskedelmi forgalma részben a de la Robine-csatorna torkolatánál fekvő La Nouvelle-ben (2446 lak.) bonyolíttatik le, ahol kis hajókat építenek és vasolvasztók vannak. A különféle népiskolákon kívül van N.-nak hidrográfiai iskolája, nyilvános könyvtára, muzeuma és régészeti társulata. A szabálytalanul épült város legérdekesebb épülete a Saint-Just székesegyház, amelyet 1272. kezdtek el építeni. N., az ókorban Narba, későbben Narbo Marcius, már a rómaiak előtt fennállott és az ő uralmuk alatt Provincia Narbonnensis fővárosává lett. Az V. sz.-ban a nyugati gótok országuk fő kikötő helyévé tették. A Ny-i gótoktól a szaracénok foglalták el; ez utóbbiaktól Kis Pipin hadai csak 7 évi ostrom után 759. birták elfoglalni. Nagy Károly külön grófsággá tette. Gaston de Foix Nemours hercegségért cserébe 1507. a francia koronának engedte át. Hanyatlásnak 1320. indult, midőn az Aude vizét feltartó töltés átszakadt. V. ö. Port, Hist. du commerce maritime de N. (1854).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
