Nantes
Nantes (ejtsd: nant), Loire-Inférieure francia département fővárosa és püspöki székhely a Loire, Erdre, Sevre Nantaise és a N.-Bresti csatorna találkozásánál, vasúti vonalak mellett, (1891) 122 750 lak., üstkészítéssel, vas- és rézöntéssel, sör-, gép-, papiros-, bőrgyártással és cserzőkkel, gőzmalmokkal és gyapjuszövéssel; cukorfinomítókkal, jelentékeny konzervgyárakkal, élénk bor- és sókereskedéssel. Halászatának fontossága alább szállt. Mint kereskedelmi kikötő Franciaországban a 6-ik helyet foglalja el; a Loireon Pellerin és Paimboeuf között a hajózást homokzátonyok nehezítik meg és St. Nazairet kedvezőbb fekvésénél fogva a tengeri hajók inkább fölkeresik. A hajózási akadályok legyőzése végett épült a 14. km. hosszu Loire-csatorna, azonkivül N.-ot Bresttel 360 km. hosszu csatorna köti össze. A Loire É-i ágában levő kikötő 200 hajó számára kényelmesesen van berendezve. 1892. a bevitel kitett 1 261 338 t.-t; a főbb cikkek: cukor a francia gyarmatokból (40 732), gabona(60 812), fa (58 806), kender (2930), bor (14 817), szén főképen Angliából (831 281), vasérc (88 390), kovácsolt, öntött vas és acél (18 407 t.). A kivitel volt 199 376 t., ennek főbb cikkei: tojás (6076), vaj (1836), gabona (37 003), nyers cukor (5559), zöldség (1073), bor (3720), halak (2559), agyagáruk, üveg stb. (3208), szövetek (1693) és fémáruk (4327 t.). 1893. a bevitel 1 167 145, a kivitel csak 168 556 t.-t tett ki. Ugyanezen évben 291 hajó érkezett meg, az összes loirei kikötőkbe azonban 2933, 989 621 t. tartalommal, a távozó hajók száma pedig 2974 volt 1 013 588 tonna tartalommal. N. rendes hajóösszeköttetésben áll Bordeux, Havre és Hamburg kikötőkkel, a Spanyolországgal, Martinique, Kuba szigetekkel, és a Mexikóval való hajóösszeköttetés St. Nazaireból indul ki. N. nagyobb része a Loire jobbpartján terül el; 5 külvárosa van, amelyek közül a legszebbek Feydeau és Gloriette szigeteken épültek. Templomai közül a legrégibb a VI. sz.-ban alapított és 1484. átalakított, szt. Péterről elnevezett dom gazdag portalékkal, pompás belső díszítésekkel; benne van II. Ferenc bretagnei hercegnek és nejének Foix Margitnak síremléke (1507-ből), a renaissance egyik pompás alkotása, továbbá Lamoriciere síremléke Duboistól. A szt. Miklósról elnevezett templomban Fournier püspök sírja látható. Egyéb jelentékenyebb épületei: az egykori bretagnei hercegek palotája, a pompás igazságügyi palota, az oszlophomlokzattal és szobrokkal díszített börze, az École des sciences, nagy árutárak (les salorges) és kaszárnyák. Vannak azonkivül a városnak szép sétahelyei (Cours Cambronne, 1848 óta Cambronne generális bronzszobrával, Cours St. Pierre és St. André), számos boulevardja, amelyek közül különösen a külsők igen szépek, botanikus kertje, A De la Fosse-rakparton áll a Maison des Tourelles, ahol a N.-i ediktumot irták alá. Kulturális intézményei: hidrográfiai iskola csillagvizsgálóval, zenekonzervatorium, nyilvános könyvtár (90 000 kötet, 500 kézirat, 10 000 rézmetszet), művészi muzeum (1000 kép, 300 faragvány), régiség- és természetrajzi gyüjtemény, akadémiai társaság, különböző szak-, közép- és népiskola és több tudományos és jótékonysági egyesület. N. az ókorban a namnéták fővárosa, Condivicuum vagy Portus Namnetum, későbben Namneta nevet viselt, a középkorban a bretagnei hercegeknek alapított, amely a nagy francia forradalomig állott fenn. IV. Henrik itt adta ki a városról elnevezett ediktumát. V. ö. Mellier, Essai sur l'histoire de la ville et du comté de N. (Nantes 1872).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
