Nagyváthy
Nagyváthy János, gazda és szakbeli iró, szül. Miskolcon 1755. mint elszegényedett ősrégi nemes család sarjadéka, megh. Csurgón (Somogy) 1819 febr. 13. Iskoláit Miskolcon kezdte és Sárospatakon végezte. Losoncon a költészet tanára lett, de szembaja miatt egy év mulva megvált állásától és Pestre költözött. Eközben a mezőgazdaság iránti vonzalmát követve, az egyetemen Mitterpacher előadásait hallgatta a gazdaságról, melyek nagy befolyással voltak rá. Szeme meggyógyulván, katona lett. Mint katona ismerkedett meg Festetics György és Széchenyi Ferenc grófokkal. Életében nevezetes fordulópontra jutott, mikor Festetics György gróf őt teljhatalmu jószágkormányzójául Keszthelyre hivta és vele hat évre szerződést kötött oly módon, hogy a viszony felbontása esetén N.-nak bizonyos természetbeli élvezményeken kivül nyugdíj biztosíttatik. A gróf és N. között benső bizalmas barátság keletkezett és szellemes társalgása és tág ismeretkörénél fogva (anyanyelvén kivül a német, a francia, az angol és az olasz nyelvet beszélte) nagy kedveltségnek örvendett. N. ösztönzésére a gróf egyik uradalmában, Csurgón (Somogy) 1792. gimnáziumot alapított. Kiválóan nagy gondot fordított N. a gróf nagyterjedelmü elhanyagolt uradalmai rendezésére és hogy ebben biztosabban célt érjen, a gazdatisztek számára utasítást irt ily cím alatt: Közönséges instructió a mlgos Tolnai gróf Festetics György k. kamarás uradalmaiban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül Nagyváthy János, nemes Zala sat. megyék Táblabirója és az említett mgs grófi jószágoknak Directora által 1792., mely mintegy 40 irott ívre terjedt és melyet a gazdatisztek lemásolni és betanulni tartoztak. A gróf és N. között fennálló szerződés lejárván, utóbbi nem kivánta azt megújítani, hanem a neki járó nyugdíjt igénybe véve, Csurgóra vonult vissza 1797 október 1. Ezen időben irt munkái teljesen készen kéziratban találtattak fel és csak halála után láttak napvilágot. Vagyonának egy részét iskoláknak hagyta. Irodalmi működésének elején néhány kisebb terjedelmü művet vallásos politikai tartalommal névtelenül adott ki, de kortársai, nevezetesen Kazinczy Ferenc útján kétségtelen, hogy N. irta azokat. Ezek: Tsillagok forgásiból való polgári jövendölés Lengyelországra (Franciából magyarra fordítva egy emberbarát által. A magyaroknak tükörül, 1790); Vallás-Tserélés (Egy emberbarát által. Nyomatott Gondolatfalván, Elmélkedő János betüivel, 1790); A Veres-Barát (versben, 1790). Legfontosabb műve: A szorgalmatos mezei gazda a Magyarországban gyakoroltatni szokott gazdaságnak rendjén keresztül (Pest 1791, 2 kötet, ára 6 ezüst forint volt). A szerző a munkát Széchenyi Ferencnek ajánlotta, ki a kiadási költségek egy részét fedezte, különben pedig 248 előfizetője is akadt. Ez nemzeti gazdasági irodalmunk első rendszeres, a gazdaság minden ágát felölelő munkája, mely korszakalkotónak mondható, nagy elterjedtségnek örvendett, szerzőjének nagy hirt szerzett, s oka lett, hogy Festetics György gróf jószágkormányzójának hivta meg; megjelenése után nemsokára több vármegye táblabirónak választotta meg és II. Lipót király Cerest ábrázoló 26 arany nehéz érdemjellel tüntette ki. A hálás utókor a szerző érdemeit akként ismerte el, hogy az orsz. magyar gazd. egyesület 1891. évi nagygyülésén emlékbeszédet tartatott fölötte és arcképét (Nagyváthy Kálmán pozsonyi ügyvéd és földbirtokos ajándékát) ünnepélyesen leleplezte és a haza legjelesebb gazdái közé iktatta. Halála után kéziratban maradt munkái következő címek alatt jelentek meg Pesten: Magyar házigazdasszony (1820); Magyar Gazdatiszt (1821); Magyar Practicus Termesztő (1824); Magyar Practicus Tenyésztő (1824). E művek közül a Tenyésztető két, a Termesztő és Gazdatiszt három kiadást ért. Kiadatlan maradt: A magyar haza gazdálkodása (Smith és Soden után kidolgozva); A magyar földes és zászlós úr, és félig készen egy betürendben irt Ismerettár. V. ö. Nagyváthy Kálmán, N. J. élete (Pozsony 1891); Galgóczy, Emlékkönyv (I. füz. 1879).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
