Nagyszombat
Nagyszombat (Tyrnau, Trnava), rendezett tanácsu város szab. kir. város címével Pozsony vármegyében, igen termékeny s szép lapályon. A csinosan és rendesen épített város kőfalakkal s árkokkal volt körülvéve, melyek nagyrészt szép sétahelyekké vannak átalakítva. N. a róm. kat. egyháznak régóta igen nevezetes városa, mely számos templomáról Kis Rómának is neveztetik s felvirágzását jó részben annak köszönheti, hogy régebben gyakran itt laktak az érsekek, kik sokat tettek a város érdekében. Jelenleg róm. kat. társas káptalan székhelye. Van itt továbbá kat. papnövelde, több szerzetház és zárda s esperesség. Van a városban katonai, megyei kórház, szolgabirói hivatal, járásbiróság és adóhivatal, közjegyzőség, pénzügyőrbiztosi állomás, róm. kat. tanítóképezde s róm. kat. főgimnázium konviktussal. Itt jelenik meg a Nagyszombati Hetilap (XVIII. évf.). Van itt továbbá számos közcélu egyesület és társulat. Ipari vállalatai közül említendő a cukorgyár, mely 255 munkást foglalkoztat s évente mintegy 600 000 q répát dolgoz fel is 70 000 q cukrot állít elő; továbbá van itt gyufagyár s figyelmet érdemel a malátagyártás is. Van itt továbbá takarékpénztár s hitelintézet, vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Lakóinak száma 1850-ben 7717 volt, 1870-ben 9737 és 1891-ben 11 500, ezek közt 1625 magyar, 3154 német s 6564 tót; vallás szerint 9324 róm. kat., 593 ág. evang. és 1558 zsidó. A lakók kereskedelmet, ipart s bortermelést űznek. Házainak száma 782.
Régi 1238. kelt szabadságlevelében, melyet a város IV. Bélától kapott s a mai napig is őriz, Szombathelynek van nevezve. E levélben IV. Béla biró és papválasztási jogokkal, továbbá, mivel kedves tartózkodási helye volt, Girrinch (ma Gerencsér) nevü faluval ajándékozta meg. III. László Zill (ma Bresztovány) falut adományozta a városnak, a későbbi királyok alatt pedig Magyarád (Moderdorf) és Razma (Rosindol) helységek birtokába jutott. Nagy Lajos király lakosait a vámok alól fölmentette s ugyanitt 1382 szept. 11. meghalt; Zsigmond sörfőzési, vásártartási s más nevezetes kiváltságokkal ruházta föl. 1342. a várost a husziták kirabolták. A török háboruk alatt itt volt az esztergomi káptalan székhelye Ferdinánd, Rudolf és Miksa királyok alatt. 1494. N.-ban 12 zsidó férfit és 2 nőt elégettek, minthogy keresztény gyermekek meggyilkolásával vádolták. 1547-ben itt országgyülés is tartatott s 1561. nyittatott meg a jezsuiták itteni iskolája, mely pár év mulva leégett s a jezsuiták a városból eltávoztak, hova csak 1568. tértek ismét vissza. A város már a XVI. sz.-ban nyomdával birt. Telegdi Miklós állította föl itt az első magyarországi kat. nyomdát, mely 1635-től fogva a Pázmány által fölállított jezsuita akadémia tulajdona lett, mely Pázmányakadémia később mint egyetem Budára tétetvén át, a nyomda is vele ment. E nyomdából kerültek ki Pázmány munkái s más régi jeles magyar művek. 1615. Bethelen Gábor és II. Rudolf német császár itt kötötték meg azt a békét, melyben az erdélyi fejedelmek függetlensége elismertetett, ugy hogy Erdélynek szabad választási joga legyen, azonban a magyar koronához tartozzék. 1619. alapította N.-ban Pázmány Péter a Nemes ifjak nevelő intézetét (Pazmaneum), melynek helyiségeül két házat vett s 144 000 frtos alappal egyetemi rangra emelte. 1704 dec. 26. csata volt N. közelében II. Rákóczi Ferenc és Heisser császári generális közt, melyben ez utóbbi győzött. Mária Terézia királynőnek a Pázmány által alapított egyetemet orvosi karral látta el s ily minőségben, midőn a dunaföldvári apátság jövedelmével is gyarapította a föntartására szükséges összeget, áttette a tanintézetet Budára, II. József császár pedig később Pester. 1848 dec. 14. pedig Guyon magyar seregét Simunich osztrák vezér serege itt verte meg. Az elesett honvédeknek emléket állítottak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
