Nagy-Küküllő
Nagy-Küküllő vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk Királyhágón tuli részében, melyet É-on Kis-Küküllő és Udvarhely, K-en Háromszék és Brassó, D-en Fogaras és Szeben, Ny-on Alsó-Fehér vármegye határol. Területe 3109,72 km2. N. vármegye egész területe hegyes, bár a hegységek sehol sem érnek el jelentékeny magasságot. A vármegyét borító hegyek az oltmelléki és hortobágymelléki hegysorhoz tartoznak; egyiknek magassága sem haladja tul a 800 métert, csak a vármegye K-i szögletébe belenyuló Persányi hegység emelkedik 948 m. magasságig. Ezen hegyek nagyrészt erdősek, csak az alacsonyabbak szolgálnak részint szőllőhegyül, részint szántóföldül; a völgyekben, melyek e hegységeket szeldelik, számos község fekszik. Folyóvizei közül legjelentékenyebb a vármegye D-i részét hasító s részben Fogaras vármegye felé határt is képező Olt, valamint az É-i határt jelölő Nagy-Küküllő folyó (l. Küküllő folyó). A vármegye közepét a Hortobágy folyó öntözi, mig K-en a Nagy- és Kis-Homoród és a
Nagy-Küküllő vármegye címere.
Kosd parak említhető; mind ezen folyók számos kisebb patakot vesznek magukba. Jelentékenyebb állóvize a vármegyének nincs. Ásványos forrásai közül a homoródi vasas savanyuforrás, a kőhalmi kénes és a nádpataki konyhasós források említendők; mindegyiknek kis, de jelentéktelen fürdője van. Éghajlata mérsékelt s aránylag enyhe.
Terményei az ásványországból, mészen és némi kevés ércen kivül, nincsenek. Termőföldje 321 025 ha., miből szántóföld 113 886, kert 4201, rét 58 844, legelő 35 949, nádas 58, szőllő 4388 s erdő 103 699 ha. Terményei közül legjelentékenyebb a búza (1894-ben termett 24 658 ha. területen 320 478 q), rozs (3617 ha. területen 52 839 q), zab (8191 hektáron 98 405 q), tengeri (31 286 ha. területen 365 799 q) s burgonya (1590 ha. területen 83,569 q), mig árpa kevés terem. Kender és len, cukorrépa, hüvelyesek szépen teremnek. A szőllők 1894. évben 17 432 hl. bort termettek, kevés kivétellel közönséges fehér bort. A filloxera itt is már 25 község szőllőterületét lepte el. Az erdők közül 41 814 ha. tölgyerdő, a többi bükk- és egyéb lomberdő. Az állattenyésztés, különösen a lótenyésztés elég fejlett; a házi állatok száma volt az 1884. évi összeirás szerint 50 298 magyar és 1425 nem magyar szarvasmarha, 23 105 bivaly, 22 103 ló, 14 szamár, 45 021 sertés és 60 031 juh és birka. A szarvasmarha tenyésziránya az erdélyi magyar fajta; nagyobb állattenyészetek Réten és Királyhalmon vannak. A mezőgazdaság érdekeit 2 gazdasági egyesület (Medgyes, N.-Sink), két gazdakör (Segesvár, Kőhalom), egy sertéstenyésztő szövetkezet (Medgyes) s egy komlótermelő egylet (Segesvár) szolgálja; Medgyesen földmivesiskola áll fenn. Van továbbá 20 fedeztetési állomás s 12 közcélu szőllőtelep.
)
Nagy-Küküllő vármegye térképe
Lakóinak száma 1870-ben 137 193 volt s 1891-ben is csak 135 312; a népesség tehát valamivel megfogyott. Egy km2-re 43,5 lakos esik s igy N. a ritkábban népesített vármegyék közé tartozik. A lakosok közt van 14 148 magyar (10,5%), 59 575 német (44,0%), 53 644 oláh (39,6%) s 7818 cigány. A magyarság tiz évi szaporulata 1724 lélek, vagyis 12,8%. Hitfelekezetre nézve van 3856 róm. kat., 15 597 gör. kat., 46 210 gör. kel., 59 501 ág. evang., 6796 helvét, 2546 unitárius és 803 zsidó. Foglalkozásra nézve a lakosság ekként oszlik meg: értelmiségi kereset 1292, őstermelés 40 245, bányászat 2, ipar 5423, kereskedelem 664, hitel 11, közlekedés 325, járadékból élők 505, napszámosok 10 648, házi cselédek 1806, háztartás 27 595, egyéb foglalkozás 150, foglalkozás nélküli 15 éven aluli 42 882, 15 éven felüli 3522, letartóztatott 19. A lakosság fő foglalkozása az őstermelés; az ipar nem jelentékeny, leginkább szesz- és sörgyártásra szorítkozik. A közlekedés fő erei a m. kir. államvasutak brassói és kiskapusnagyszebeni vonalai, mely a vármegyét 133 km. hosszuságban szelik. Az állami utak hossza 151 km.; a törvényhatósági utaké 365 km. A hitel igények kielégítésére 19 szövetkezet áll fenn.
Közművelődés tekintetében még sok a teendő; a vármegyének 6 éven felüli férfilakosságából 39,3%, női lakosságából 47,8% nem tud sem irni, sem olvasni s a 25 249 tanköteles gyermek közül 4719, vagyis 18,7% nem látogatja az iskolát. A vármegye területén 2 ág. evang. főgimnázium (Medgyes és Segesvár), 1 földmivesiskola (Medgyes), 4 ipari s kereskedelmi iskola, 1 ág. evang. tanítóképző intézet (Segesvár), 228 elemi népiskola s 16 kisdedóvó van. A közművelődés központjai Segesvár és Medgyes.
Közigazgatás. N. 4 járásra oszlik és 2 rendezett tanácsu város van benne, u. m.:
A vármegyében van 2 rendezett tanácsu város, 41 nagy- és 82 kisközség és 35 puszta és telep. A községek általában véve kicsinyek, 2000-nél több lakója csak 5 községnek van; legnépesebbek Segesvár 9618, Medgyes 6766 és Szent-Ágota 3210 lakossal. Székhelye Segesvár. Az országgyülésre N. 4 képviselőt küld. Egyházi tekintetben N. 9 róm. kat. anyaegyháza az erdélyi püspöki, 45 gör. kat. egyházközsége a gyulafehérvár-fogarasi érseki, 91 gör. kel. egyháza az erdélyi érseki egyházmegyébe, 93 ág. evang. és 10 helvét községe az erdélyi egyházkerületbe tartozik; a zsidó anyakönyvi kerületek száma 2. Törvénykezési szempontból N. az erzsébetvárosi kir. törvényszék területéhez van csatolva s 5 járásbirósága van (Kőhalom, Medgyes, Nagy-Sink, Segesvár, Szent-Ágota), valamennyi telekkönyvvel összekapcsolva; kir. közjegyzőség Medgyesen és Segesvárt van. Hadügyi tekintetben N. a brassói 2. és a nagyszebeni 31. számu hadkiegészítési parancsnokság s a 23. és 24. honvéd gyalogezred területét teszi; alakítja a 76. és 78. számu I. oszt. és a 172. és 174. sz. II. oszt. népfölkelő zászlóaljat. Segesvárt van pénzügyigazgatóság és pénzügyőrség, ugyanott és Kőhalmon adóhivatal. Államépítészeti hivatal ugyancsak Segesvárt van. A gyógyszertárak száma 13. L. még Kis-Küküllő.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
